Amennyiben még nem vagy 16 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
Miért nem tudom elképzelni, hogy valaha legyen barátom? Így sosem lesz senkim?
Igazából fogalmam sincs, hogy honnan jön nekem ez az ,,úgysem tetszhetek meg senkinek, vagy ha mégis akkor azzal nagyon nagy baj van, szóval nem előnyös járni vele.'' De ez van bennem valamiért.
A legnagyobb valós problémám talán az, hogy nagyon kevés barátom van, akiknek szintén, ergo nem tudnak bemutatni senkinek, amúgy is ciki lenne, ha kerítőnősdit játtszanának.
De ilyen antiszoc vagyok, lassan kijövök a tinikorból, de még sosem voltam buliban vagy ilyesmi, nem volt rá igényem, most sincs, de egy kapcsolatra igen.
Szóval elég introvertált vagyok, vagyis nyílt vagyok, meg könnyen beszélgetek, de nagyon kevés emberrel alakítok ki tényleg barátságot, mert nem tudom miért. Mondhatni a felszínen extrovertált vagyok, a mélyben viszont zárkózott.
Mindenkinek azt hazudom, hogy ez nekem így jó, szeretek egyedül lenni, pedig nem. Sokat álmodozom arról, hogy jön egy fiú, aki hozzám való, rendes, a ,,jó fiúk közül való'' vagyis egyszerűen egy jó ember akinek én kellek, de nem hiszem el, hogy ez tényleg megtörténhet. Nem tudom elképzelni ezt a valóságban, nem hiszem, hogy valaha kellhetek valakinek, aki nekem is tetszik.
Nem tudom, hogy változtathatnék ezen az egészen, mert ismerősökön keresztül nincs esélyem rá, hogy összejöjjön valakivel, de nem fogom otthagyni a szakkörreimet, és másikakra átmenni, csak hogy bővítsem az ismeretségi köröm, az már szánalmas lenne.
És eléggé levesz az önbizalmamból, hogy nem kezdeményez senki, de közben hogy tenné bárki, ha alig vannak ismerőseim...
De bebeszéltem magamnak, hogy az a baj, hogy nem vagyok szép, pedig ha őszinte akarok lenni, nem igaz, mindenki állandóan azzal jön, hogy mennyire szép vagyok. Ami végülis biztos jó, de jobban örülnék, ha valami más miatt dícsérnének, ez olyan... Sekélyes.
De én is látom, hogy megnéznek az utcán, meg ilyesmik, csak ez még semmit sem jelent, attól, hogy utánam fütyül pár perverz idióta és az ismerőseim nem tudnak más jót mondani rólam mert az egyébként szintén kétes szépségem még a legkiemelkedőbb tulajdonságom, nem fogok kelleni valakinek.
Na ez van, ti mit tanácsolnátok? Várjak türelmesen és nyitottan, vagy lépjek valamit, ha igen, mit és hogyan?
Hosszú lett elnézést, köszi, ha végigolvastátok és rendesen válaszoltok:))
Szerinted mitől vagy érdekes? Vagy mi az ami a szépségeden kívül különleges benned? Csak mert ha mindenki azzal tud csak dicsérni, akkor vagy nem mutatsz semmit a személyiségedből vagy nincs személyiséged.
Egyébként csak azért nehéz most belegondolni a kapcsolatba mert még nem volt neked, de hidd el nem veszítessz sokat, illetve nagyon nehéz megtalálni azt akivel nem kínszenvedés a dolog.
Amúgy szerintem lépj te ha szeretnél valamit, csak te szerezheted meg azt amit/akit akarsz.
"Nem tudom elképzelni ezt a valóságban, nem hiszem, hogy valaha kellhetek valakinek, aki nekem is tetszik."
XD
Csak ha sokat álmodozol akkor mindig az álmaidat fogod kergetni es a valosagban sose fogsz talalni magadnak senkit mert senki nem lesz neked eleg jo
Saját tapasztalat
Egyébként leírta nagyjából hány éves (szövegértés elég jó egyeseknél :D Vagy végig sem olvassák mert 2 sornál hosszabb :D)
De amúgy mitől lesz jobb ha pontosan tudod hány éves? A szituáció ugyan az marad, egy tanács az kortalan...
Szedjétek már ki a kezeteket a gatyátokból :D Ha lány ír egyből "kor/lakhely?" szánalmasok vagytok...
Már meg is válaszoltad magadnak a kérdésed nagyrészét.
Egy olyan társaságban, mint ami a tied nyílván nehezebb ismerkedni, mivel nincs aki bemutasson új embereknek, illve az utcán sem nagyon fognak leszólítani ha látják rajtad, hogy rossz kedved van és leszegett fejjel kullogsz hazafelé.
A legjobb az lenne szerintem, ha a szakkörökön kicsit beszélgetnél a többiekkel és haverkodnál velük, esetleg a srácokkal is. Nem kell egyből életreszóló barátságokat és a tökéletes pasit keresned. Ha van egy szimpatikus srác/csaj, akivel szívesen haverkodnál írj rá egy szakkör után hogy "Tetszett a vicced amit elnyomtál órán.", vagy "Nem tudnál esetleg ebben meg ebben segíteni?" szöveggel. Igazából nem ez a lényeg, hogy mivel írsz rá, csak kezd el a beszélgetést valahogy és építkezz rá. Mondom mégegyszer, nem az életreszóló barátságot keresed és nem is rögtön akarod. Ez egy ugródeszkának tökéletes. Később közös programokon pedig ott a lehetőség, hogy új embereket ismerj meg.
Egyébként, én is olyan voltam mint Te régebben, csak fiúban. Szerettem volna új embereket megismerni, de valami mindig gátolt benne, ezáltal csak a gyerekkori haverok maradtak meg, újakat nem tudam sose szerezni. Később ez szerencsére változott, mert mindig hívtak ide-oda, aztán egyre jobban ment a kapcsolatépítés. A gimi végére már lettek újak is, később pedig egyetemen már simán ment a beilleszkedés.:)
Remélem segítettem valamit, ha pedig még kérdésed lenne írj nyugodtan.:)
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!