Mai normákhoz mérve csúnya srácként reménykedjek még?

Esetleg nem próbáltál még kérdezni másokat, hogy hogyan látnak kívülről, mi hiányzik belőled, vagy épp mi az, ami túl sok? Ez sem szokott egy utolsó opció lenni, ha ennyire rosszul sülnek el a dolgok körülötted. Lehet pár apróságon múlik az egész. Persze az is lehetséges, hogy csak ennyire nincs szerencséd. De inkább tippelek olyasmire, hogy nem jól méred fel, ki illene hozzád, ezt gyakran hozza magával, ha valaki ennyire szeretne egy társat. Hasonló személyiségűekkel a legkönnyebb megtalálni a közös hangot, így inkább ezt javaslom. Ha ellentétek vonzzák egymást alapon próbálsz ismerkedni, ehhez szükség van nagy fokú nyitottságra, elfogadásra. Ha ez benned meg is van, a másikban viszont nincs, sajnos veszett ügy.

Azt nem tudom mennyire érezteted másokkal, hogy csúnyának tartod magad, de a legtöbb lány nem szereti a "rinyálós" fiúkat. Ez kapásból probléma lehet. Azért, mert sajnos a legtöbben, akik így érzik, ellenvélemények hatására sem fognak mást gondolni. Az meg elég kellemetlen, ha valakit eredménytelenül próbál az ember biztatni, senki sem szeretne ilyen helyzetbe kerülni.

Magadnak kell megfelelned, nem az ocsmány társadalomnak. Ha olyanná válsz, mint a tömegek, a birkák között az a lány sem fog tudni megtalálni, aki passzolna hozzád és tetszenél neki a valódi karaktereddel.

Szia!

Szomorúan olvasom posztod. Tudod sokan vagyunk így és nagyon nehéz nem minden nap ennek az árnyékát cipelni. De nem segít ha minden nap ezzel kelsz és fekszel. Kicsit lépj át rajta és öszpontosíts először a barátokra. Az emberek megérzik ha a másik kétségbeesetten keres embert. Előszőr szüntesd meg a magány érzetét magadban. É szersd meg magad. Ne azt mnd, hogy ronda vagyok, hanem hogy kedves vagy figyelmes vagy okos vagy cuki vagy igazi gentleman... nem tom nem ismerlek, de biztos van valami ami jó benned és szerethető, ha már alakultak jobban is a dolgaid. A korod előrehaladtával tényleg változik majd ez. Én például 20 évet elhagyva arra lettem figyelmes, hogy a "jó pasikat" már meg sem nézem, mert tudom nem várhatok tőlük semmi jót.

Minezek után olvass el még két dolgot.

1. 18 éves vagy. 18!!!! Nem késtél még le semmiről. Az emberek folyton azt mondják, hogy a fiúk sekélyesek... nyugi a legtöbb lány is... És félnek, mindenki fél... mert azért 14 éves kort elhagyva lassan ébred a késztetés, de a rengeteg kérdés is. Körülötted valószínüleg rengeteg ember van abban a cipőben mint te, nem vagy szerencsétlen, ez erőssen normális.

2. Ez nem átok. Úr Isten... Tudod mit adtam volna azért 18 évesen, hogy számottevő tapasztalatom legyen? Fogd fel áldásnak és tanulásnak. Hiszen szerintem az ember 18, de nyugi 20 évesen is keveset tud magárol és még kevesebbet a többi emberről. Ne úgy tekints ezekre, hogy pocsékolás, étok, szerencsétlenség, hanem ellemezd ki őket és tedd el emlékül, hogy majd amikor egy komoly kapcsolat kapujában fogsz állni, akkor elővedd és kevesebb dolgot csesz el. Az nem baj ha folyton hibázol vagy hibáznak ellened, csak az ha ugyanazokba a medrekbe lépsz bele újra és újra.

Sok szerencsét kívánok, remélem megtalálod az utadat és a párodat is aki elkísér majd rajta. Fel a fejjel, már az nagy dolog, hogy elviseled mindezt és ezenáltal meg lesz háláva is. Higgy és remélj. Sikeres napot. A