Bele lehet abba nyugodni lányként, hogy sosem fogok olyan fiunak kelleni, aki nekem is kell?

Figyeld én nem tudom a választ a kérdésedre mert itt 25 évesen is erre a kérdésre keresem a választ amire te, csak én pasi vagyok :D

Annyit tudok mondani, hogy ezzel kajak mindenki ugyan igy van.

Ugyanez

17/L

Ha kövér vagy, fogyj egy kicsit. Az arcod, ha nem is kiemelkedően szép, biztos, hogy nem csúnya, legfeljebb átlagos, amiből egy pici smink is sokat kihoz és főként önbizalmat ad neked.

Én 17 évesen csókoloztam először, akkor se kapcsolatban, mert én szerelmes voltam, ő viszont nem. Aztán további 5 év telt el 2 tucat randival, ahol vagy én nem lettem szerelmes, vagy a másik. 23 évesen lettem az és a barátom is belém. Most már házasok vagyunk, neki és nekem is ez az első kapcsolatunk és cseppet sem bánjuk a meg nem történteket.

Ugyan ebben a helyzetben vagyok...

Bár nekem nem azért nem lesz olyan barátom, amilyen szeretnék, mert kövér vagy csúnya lennék.. Mindenki azt mondja hogy jó az alkatom, a fejem se csúnya (aranyos) meg elég izgalmas/elvont a személyiségem stb..

Azért elég reménytelen a helyzet, mert a hozzám hasonló fiúk (igen, egy hozzám hasonló barátot szeretnék) vagy melegek, vagy nagyon ritkát. De egyszer csak lesz valami kis művészfiú :/

Először is (minden bunkóság nélkül, puszta jótanács) fogyj le - nem tudom milyen az alakod, így azt írom, hogy - elfogadható szintre. Az egészségednek és az önbizalmadnak is segítene ez.

Az arcodra ne mondd hogy csúnya, ilyen lány a világon nincs :D ha úgy érted, hogy pl. az első két fogad nem úgy áll, ahogy kéne - van megoldás, fogorvos (sorolni lehetne, de érted mire gondolok).

Személyiség? Úgyis lesz akinek pont az fog kelleni, amilyen te vagy, szóval ezen se kattogj :)

Ezek után biztos vagyok benne, hogy ha nem egy srácra vársz egész életedben(!), lesz olyan, akivel kölcsönös a dolog.

Némileg ismerős a helyzeted, nagyjából a te korod környékén velem is ilyesmi volt. Gimiben nagyon irigy voltam minden osztálytársnőmre, akik felsőbb évesekkel ismerkedtek, jártak, randiztak; hozzám egyetlen egy fiú jött oda, de őt el is marták tőlem rögtön, mert más csaj nézte ki magának...

Egyetlen egy randim volt, aminek az vetett véget, hogy a srácot felhívták otthonról, hogy meghalt a mamája. Igen, lehetne mondani, hogy tipikus kamuduma, de ott voltam a temetésen.

Én is kövér vagyok/voltam mindig is, gimiben az éves orvosi vizsgálaton meg is jegyezték, hogy egy év alatt 15 kilót hogy tudtam hízni? A tetőpont tavaly januárban volt, 105 kilós voltam (idén kezdtem életmódváltásba, most vagyok 70 kiló). Az arcomat sem tartottam sosem szépnek, az utóbbi kb. egy évben alakulgat ez ki, hogy képes vagyok magam szépnek látni, a személyiségem pedig introvertált, mellé még elvont is, ami keveseket fog meg.

Mindezek miatt az életem eléggé lejtős úton vitt kapcsolatok és szexualitás terén. Engem a külső nem tud megfogni, jobban értékelem a belsőt és az összképet, én meg ugye kövér is voltam meg csúnya és csendes is. 17 évesen jöttem össze az első pasimmal, és őt még 7 másik követte az évek folyamán, voltam szerelmes, de az, amire vártam, sosem jött el- az igazi, életre szóló szerelem-, csupán most. És nem értem, hogy tudtam annyi évet elpazarolni az eddigiekre, viszont ugyanakkor kellettek is, hogy az legyek, aki most vagyok. Az apropót, ami által találkoztam Vele, pont egyik régi exem adta a személyiségemhez, és ez pedig az online játékok szeretete (konkrétan WoW).

Szóval szerintem ne add fel, hozd rendbe magad, fogyhatsz is akár, a lényeg, hogy próbáld meg jól érezni magad a bőrödben, az sokat dob a kisugárzáson. A többi adni fogja magát. :)

27N