Miért vagyok ennyire szerencsétlen a lányokkal? (bőven lent)

Nem vagyok az a nyomulós típus, de könnyedén kezdek beszélgetni lányokkal szemtől szembe, vagy interneten is.. Leginkább az a problémám, hogy hiába kezdek el beszélgetni egy lánnyal aki tetszik, nem tudom úgy forgatni a történéseket, hogy esetleg komolyabbá váljon a dolog.. Nem tudom, hogy kéne "rányomulnom" valakire, hogy észrevegye a szándékaim..

Nekem idő kell ahhoz, hogy megismerjek valamennyire valakit és kialakuljon egy afféle ingerencia a fejemben, hogy legyen valami, de általában mire ez szöget üt a fejembe, már a barátzónába találom magam.. Jelenleg is beszélgetek egy lánnyal, aki teljes mértékben megbízik bennem és szívesen beszél velem bármikor.. Most kezdett el beférkőzni a gondolataimba, de már valószínűleg késő, mivel nem tűnik annyira kíváncsinak, mint az első pár beszélgetésünk alkalmával..

Nem akarok átverni senkit, hogy eljátszom a hős lovagot, miközben még azt se tudom, hogy érdekel-e egyáltalán, de így meg csak barátként tekint rám minden lány..

Mit kezdjek ezzel az egésszel, hogy ne legyek ennyire szerencsétlen?

Kicsit kétségbe vagyok esve már.. Egyébként a legrosszabb az egészben, hogy 18 éves vagyok