Csak én látom a korosztályomban ilyen rossznak a helyzetet, vagy csak én lennék ilyen paranoiás? Idősebbek válasza is jöhet, sőt!

A helyzet az, hogy 12. évfolyamba járó fiú vagyok. Végzős, érettségire készülök. A korosztályomba igen erősen jelen van az úgynevezett páwa, swag meg a többi idiótaság a stílusirányzatokat tekintve. Kimerem jelenteni, hogy a fiúk 75 %-a ezt az irányzatot követve él. A csajok értük vannak oda. Ezeknek a srácoknak nagyon nagy az arcuk, utálnak is, én meg sajnos zabos leszek ha huzamosabb ideig provokálnak, és utána már nem tűröm tovább. A lányok helyzete is aggasztó, sőt talán jobban, mint a fiúké. Még a velem egyidős, vagy már a szakmám lévő lányok értelmesebb, normálisabb csajoknak látszanak, de az elsős, másodikos leányzók sokkal rosszabbak. Ribisen öltöznek, kiábrándító a viselkedésük, a kisugárzásuk. Lenézik az embert, beszólogatnak. Az egészben még külön érdekes, hogy a csúnyábbaknak nagyobb a pofájuk. Néha elgondolkozom, hogy milyen felnőttek lesznek az életben. Teszem azt, ha összehoznak egy kis gyermeket, akkor hogyan fogják gondozni majd, ha a nap 24 óráját az instán, meg a face-n töltik? Talán oda is elfogunk jutni, hogy majd az lesz az igénytelen ember, aki nem állítsa fel a haját, nem vágja le a láb és mellkasszőrét, nem pedig a büdös, mosdatlan és ápolatlan? Az is valamennyire megrémít, hogy a tinik nagy része csak bulizna, meg az a menő, hogy valaki részeges, stb. Nem is lenne baj, hogy buliznának, meg az sem, hogy mire, mert felőlem lehet DJ Agyhalott is, de akkor nekem ezt ne nyomják le a torkomon. Én se teszem azt azzal, amit szeretek.

Na, de most ennyit a többség helyzetétől. Most egy kicsit nézzük meg az én szempontomból a helyzete. Mint említettem, egy 17 éves srác vagyok, két hónap múlva 18 leszek. Sosem voltam a lányok a kedvence, az iskolákban pedig ki voltam mindig is közösítve. A barátaimnak csúfolt egyedek szó nélkül nézték azt, amit tettek velem az általános 8 éve alatt. Mindig reménykedtem abban, hogy majd a szakközépben jobb lesz, de nem itt is sorra jöttek a pofonok. Hadarva beszélek, főleg a hosszabb szókat, valamint akkor ha ideges is vagyok még hozzá, fél göndör a hajam, ami még fekete is, a bőröm kreol, de inkább barna színű. Emiatt az egyik mocsok elnevezett migránsnak..... Mondjuk már a helyzet kicsit jobb, mert megbuktak azok az emberek, de még így is én vagyok a közellenség az osztályba. Sajnos más osztályokban is bővelkedem a riválisokban, rosszakarókban. Szerintem meg is ölnének, ha tudnának. Jó, egy kicsi bogaras vagyok, de akkor sem ártottam senkinek, sosem akartam balhézni, akkor meg hagyjanak békén. Jogosan várom el, akkor hogy nekem se dumáljanak, hogy ne bántsanak, ha ezeket én se követem el másokkal, nemde? Talán, sőt így belegondolva biztos, hogy az is közrejátszik ebben, hogy szegény családból származok, nincs pénzünk új "ájfonra", meg márkás cuccokra. Na meg persze az is, hogy nem vagyok egy jó pasi. A lányok lenéznek, látom a tekintetükben, hogy utál az összes, lenéz, felfordulnak tőlem. Tetézi még ezt az a tény is, hogy 2015 tavaszán belezúgtam egy lányba, aki a másik suliba, a mellettünk lévő gimibe jár. Benne az tetszett meg, hogy nem az a magát mutogató fajta, könnyűvérű. Normálisnak tűnik, egy szolidnak. De ő is megvet, utál, gyűlöl, lenéz. Úgy tesz, mintha én tehetnék arról, hogy pont ő tetszik nekem, de nagyon. Pedig harcolok az érzéseim ellen, azt akarom, hogy elmúljanak, de nem hogy múlnának, erősödnek. Állandóan röhög rajtam, meg kibeszél folyamatosan a barátnőivel... Volt, amit vissza is hallottam....

Nemrég volt a szalagavatóm, ami szintén röhej volt... A keringő eredetileg nem volt kötelező, de osztályfőnökünk nekünk kötelezővé tette, őszintén nem értem, hogy hogyan gondolta ezt, mert az osztályba csak fiúk járnak, gépészek vagyunk... Nekem pont egy debella, gonosz, rosszindulatú, totál igénytelen lány jutott volna, de még ő is kiakadt, hogy csak én lennék neki. Szerencsére sikerült kibúvót találnom, így megúsztam a keringőt, hála a jó Istennek. Helyette a kövér lány megkapta az osztály bűzbogarát, aki még meg is siratta a főpróbán, a szalagtűzésen, meg osztályfőnököt, de az egy másik sztori... A szalagavató utáni bál is komoly volt. Mindenki táncolt vígan, én pedig ott ültem kint szélen, néztem ki a fejemből, kínomban már röhögtem, hogy hogyan lehetek ilyen elfuserált....xD Szinte láttam a jövőmet, hogy nekem majd egy barátnőm sem lesz sohasem. A végén kicsit bátor lettem, mentem táncolni, de az is inkább tántorgás lett az erő két oldala között...

Annyira sok bántás, hátba döfés ért, hogy én már nem akarok többé megnyílni, elakarom kerülni az ilyen helyzeteket. Bezárkózni teljesen a kis világomba. Ott legalább nem bántanak. Most jelenleg az a célom, hogy érettségi után majd dolgozzak, a megkeresett pénzből vennék majd gamer pc-t, meg x box-ot, majd a szülői háztól való leválást követően elvonultan élném le az életemet, csak dolgozni járnék be.

De nem tudom, lehet hiba volt kiírni ide ezt a kis regényt, de sebaj, nem vagyok egy Timothy Zahn. Köszi, ha elolvastad, ezt a sírásomat, de valahogy most kiakartam írni a kérdést. Ha hiba volt akkor ebből is tanulhatok majd valamit.

17/F