Önbecslés híján soha nem lesz senkim?

szerintem ronda vagyok, dagadt és buta, de legfőképpen ronda. a szüleim azt mondják nem igaz de ők mindig elfogultak. soha nem lesz senkim, ha nincs önbecsülésem ugye? kezdeményezni természetesen nem merek, úgyis mindenki azt gondolná "mit akar tőlem ez a krumpli?"

de a fiúk se keresik a társaságom. minden nap azon gondolkodom, hogy lehet valaki akkora nyomorék mint én.

pedig már nagyon szeretném hogy legyen valaki aki elfogad és azt mondja szép vagyok

bele kéne törődjek hogy örökké egyedül maradok?

15/l

(tudom még fiatal vagyok majd lesz pasim stb. de én addig nem bírom ki az önutálatot)