Amennyiben még nem vagy 16 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
Hogy viseljem el hogy Én soha nem lehetek lányokkal? Olyan irigy vagyok azokra a fiúkra akiket szeretnek a lányok.
Nem is ismerek egy lányt sem.
Engem csak az az egy bánt hogy van rengeteg velem egykorú lány van és más fiúkat szeretnek és lefeküdnek velük velem meg nem.
Ez olyan rossz érzés tudni hogy nekem lehetetlen ez.
Hogy tudnám elviselni ezt az érzést?
Ne mondjátok hogy próbálkozzak,mert az úgysem menne.
Még sosem próbálkoztam senkinél és barátaim sincsenek,ilyen fiú nem kell a lányoknak.
17 éves fiú vagyok.
Ha itt sajnáltatod magad sosem fog menni.Öregen és szüzen fogsz meghalni.Ezt akarod???Gondolom nem.Akkor kezdeményezz!Itt gyakorin is lehet ismerkedni kezdésnek
De NE sajnáltasd magad!Azt utáljul mi lányok...
Nem akarlak elkeseríteni de egy 40 éves szűz alapesete vagy. Ha nem változtatsz valamin akkor erősen ráfaragtál mert csodák nincsenek és az a dolog kilőve hogy végül találsz valakit.
De hogy kapj választ a kérdésedre:
Keress valami hobbit amivel eltudod tölteni az időt kirándulgass mozdulj ki. Sportolj sokat így este amikor alszol nem leszel egyedül a gondolataiddal mert hamar elalszol.
De ne sajnáltasd magad, van akinek rosszabb. Vannak olyanok akik képtelenek járni, dadognak stb nekik sokkal nehezebb nőt találni. Ahelyett hogy sajnáltatod magad talán kellene tenni is valamit, mert ezzel a hozzáállással nem mész semmire csak egy hosszú szomorú életed lesz... de ha szexelni szeretnél akkor még mindig szóba jöhetnek a prostik :D
Tudom hogy 40 évesen is szűz leszek...Én menthetetlen vagyok,ezért kértem segítséget az elviselésében.
Sport az jó ötlet... azt mindig is jó ötletlen tartottam,szeretem is csinálni. :)
Zene mellett nagyon jó.
Még a kirándulást tartom jónak például erdőben a kutyussal,de ott is sokszor látok szerelmes párokat.
Úristen, na ez hosszú lesz... Én is valamelyest ilyen helyzetből indultam. Gondolom sokat ülsz otthon, gépezel, vagy könyveket olvasol, vagy tudom is én, nem ez a lényeg, a lényeg az hogy nem mész emberek közé. Én is ugyan ezt csináltam, nem mentem el otthonról évekig, csak ültem otthon, gépeztem és ennyi. Lepörgött pár év, és még internetes ismerőseim se voltak. Megromlott az összes kapcsolatom, mindenki akivel addig eljártam bárhova azzal abszolút nem beszéltünk már.
Na hát nálam is eljött az idő, amikor meguntam az otthonülést, és ki akartam menni, emberek közé, találkozgatni stb. Mivel nem ismertem senkit, nem tudtam honnan elkezdni, ugyanolyan rosszul éreztem magam mint te, úgy éreztem már nincsen esélyem, elrontottam, ez van, egyedül halok meg, mert így se lányokat nem fogok megismerni meg semmi.
Szociális készségeim a 0 alatt voltak, akárcsak neked.
úgy voltam vele, hogy bármi jön, ha nem is hangzik jól, meg kell ragadnom az esélyt, bármiféle program, suliban, vagy bárhol akkor azt meg kell ragadni, és el kell menni, emberek között lenni.
Aztán elkezdődött, minden kis alkalmat kihasználtam, ha kellett valakinek segíteni, vagy suliban volt valami, akkor arra vállalkoztam, mentünk valahova családdal, akkor elmentem. Nem is gondoltam volna, de az osztálytársam akit a legjobban utáltam, elkezdtünk összehaverkodni, majd elhívott hogy menjünk el velük igyunk meg valamit. Elmentem, és nem éreztem valami jól magam, nem volt az én társaságom, és nem tetszett ez a dolog. Majd elmentem még egyszer, és még egyszer és egyre jobban éreztem magam. Fejlesztettem a szociális készségeimet, egyre többet tudtam beszélgetni. Majd bemutattak egy másik társaságnak, akikhez már jobban beilletem, és ott már konkrétan jól éreztem magam. Majd ment és ment az egész dolog magától. Egyik a másik után, persze ez nem volt ilyen egyszerű. Addig életemben egy korty piába se szagoltam. Majd már bulizni is elmentem velük, amitől nagyon sokáig féltem, mert hogy ott már táncolni is kell, lányokkal is tele van stb stb. Jól éreztem magam, és elkezdtem többet eljárni. Lányoknál is elkezdtem próbálkozni, és hidd el rengeteg elutasítást kaptam, sőt... de sikerem is volt már. Szóval, a lényeg, hogy ez kb olyan 6 hónap lefolyása alatt történt. Kicsiben kell kezdeni, és minden lehetőséget megragadni, majd onnan tovább menni. Ez írtó nehéz, nem volt nekem ez ilyen könnyű természetesen, én is egy félénk, emberutáló kocka voltam, de most már kifejezetten szeretek itthonról eljárni.
Keress embereket, társaságokat, aki nyitottak az új emberekre. Kezdj bele olyan sportba ahova sokan járnak ismerkedj ott stb. Szerezz egy új külsőt, egy jobb frizurát, jobb ruhákat, és meglátod hip-hop ki lehet mozdulni otthonról. Ahogy eljársz társaságba ott majd lányokat is megismersz, és majd bemutatnak párnak. De még ezer és ezer dolgot írhatnék ezzel kapcsolatban ami segíthet. Ha szeretnél írj rám privátba, és segítek, mert ugyanezen keresztül küzdöttem magam. 19/f
Hogy nézel ki? Nem lehetsz mindenkinél olyan reménytelen... Vagy a személyiséged ennyire szokatlan? Ha lány próbálkozna nálad, hagynád, vagy inkább lenne kifogásod? Más is van akinek alig van élete, de talál párt.
Az nem igaz, hogy ha csak az a baj, hogy nincsenek barátaid, ne kellenél a lányoknak. Elég ha a barátnődet szeretnéd és foglalkoznál vele. Hobbitok meg majd kialakulna közösen esetleg.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!