Otthonülős, nem ismerkedôs fiúként hogy lehetne barátnőm?

Így sehogy. Ebbe a hibába csúsztam én is, de nem tudok kitörni belőe,ugyanis szociális fóbiába csúszott át. annyira elszoktam a társasági élettől,hogy most már hatalmas terhet jelent emberek közé menni. És ez idővel egyre rosszabb. Ne várd meg hogy ide juss ez egy nagyon szemét ördögi kör.

Mozdulj ki amikor csal teheted, és ne is feltétlen csajozási célból először haverkodj/ismerkedj.

"Van pár aranyos aki tetszik ,de nekik meg úgysem tetszenék."

Ezt ők mondták, vagy magadnak teszed nehezebbé a csajozást azzal, hogy lemondasz magadról az ő nevükben?

Mi tart otthon? Járj szakkörre, társaságban, különben megint csak magad záród ki a világból.

Iskolában tudsz akkor ismerkedni.

Az hülyeség, hogy úgyse tetszenél nekik.

Nekem is volt olyan, hogy valaki elmondta, hogy xy-nak tetszem, de sose próbálkozott nálam, mert nem gondoltam, hogy nekem tetszene. Pedig tetszett volna! :)

Sport mi? Csak egyedül lehet csinálni?

Hát nem tudom. Nekem van 1 barátom,akinek a bátyja ilyen,csak 23 éves. Nincs élete,4 éve a legjobb barátom az öccse,3 hetente járok hozzájuk,mindig otthon van és még nem láttam soha,azt sem tudom hogy néz ki. (Nővel semmilyen dolga nem volt még.)

Az öccse sem egy szépség,ő is kocka volt nagyon sokáig. Majd egy osztályba kerültünk,és nehezen,de összehaverkodtunk. 1-2x rá tudtam venni,hogy jöjjön el 1 buliba,és rákapott a dologra. (Pedig előtte mondta,hogy nem az ő világa,meg,hogy csúnya,semmi esélye nincs.) Elkezdte érdekelni a külseje,megborotválkozott,levágatta a göndör haját,már egész jól öltözködik,parfümöt használ,elkezdett kondizni,és hoppá,lett barátnője.

Én is így voltam,ahogy te kb pont 17 éves koromig. Akkor ráálltunk arra a barátaimmal,hogy péntek este bejártunk a belvárosba,és kicsit sörözünk,nézünk 1 meccset,beszélgetünk stb. Aztán hívtunk lány ismerősöket is (évfolyamból,osztályból). Ott találkoztam egy barátom osztálytársával,akihez alig mertem hozzászólni,pedig láttam,hogy néz. Szépen erőt vettem magamon,és elkezdtünk beszélgetni. Aznap este smároltunk,és 1 héttel később összejöttünk. Csak 3 hónapig voltunk együtt,de le is feküdtünk stb. Ezek után megjött az önbizalmam,minden hétvégén bejártam (volt vagy 3-4 társaságom),és szinte 3 hetente ismerkedtem meg új csajjal,akivel ha nem is jöttem össze,de még aznap este elflörtölgettünk,beszélgettünk,smároltunk is esetleg.

Szóval akkor így hirtelen a semmiből megtört a jég,és azóta nincs megállás :D (Ez 2 éve volt,most 19 vagyok,és már van 1 fél éves kapcsolatom most.)

Persze,segítség volt,hogy egy olyan vidéki nagyvárosban élünk,ahol azért vannak szórakozóhelyek,bárok,és van is éjszakai élet,és már a 15 évesek is bejárnak :D

Vidéki,falusi környezetben persze nehezebb a helyzet,de valahogy,valahol kezdj el ismerkedni,mert így sehogy.