Amennyiben még nem vagy 16 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
Lányok! Visszahúzódó fiúként mennyi eséllyel indul nálatok valaki?
Külsőre mondjuk átlagos kinézetű és magasságú srác.
Tehát ha a személyisége alapján bejön valaki és a fenti kinézetre vonatkozó leírás is megfelel, akkor látnátok esélyt kapcsolatra?
Belső tulajdonságot nem írok,mert mindenki más személyiséget kedvel.
19/f
Nos mivel én is kissé visszahúzódó vagyok, valószínűleg sosem sikerülne beszélgetnünk :D Különben az ilyen fiúk aranyosabbak és szimpatikusabbak mint a nagyszájú "helyimenők".
17L
Miért ne sikerülhetne? Adódhat szerencsés körülmény, nem? :)
Egyébként én is jobban szeretem a visszafogottabb lányokat.
Persze, mindig adódhat szerencsés körülmény! :)
(Első voltam)
Köszi a választ és a tanácsot!
Annyira azért szerencsére nem rossz a helyzet, hogy ne tudnék megszólalni. Tehát volt, hogy találkoztam egy lánnyal és teljesen jól beszélgettünk. Viszont pl. sokszor túlgondolom az egészet,hogy ha megszólítanék valakit, mit reagálna stb, és így elmarad a megszólítás.
7-es vagyok.
Van egy meseszerűség, A táncoló lány címmel, nem tudom ismered-e. Tömören egy nagyon tehetséges táncos lányról szól, akinek ez a tehetsége már kiskorában megmutatkozott. Kiskorában is sokat ugrabugrált, de csak az élvezet kedvéért. A tánc volt a mindene, és nagyon szerette volna, ha mindenki élvezné az előadásait, ezért mindig mindenki reakcióját nézte, és aszerint változtatott a koreográfián, de nem úgy, hogy azt ő is élvezte volna. Másoknak akart megfelelni. Nos, a sok reakció láttán eléggé összezavarodott, és rájött, hogy a produkciója attól lesz élvezetesebb, ha mindenki látja, hogy igazán élvezi azt, amit csinál.
A mindennapokban én is mások reakciójából szűrök le mindent, akaratlanul. Emiatt elég sok félreértés adódik, és ezért is szeretnék erről minél előbb leszokni. Úgy hiszem, ha az ember nincs jóba magával attól függetlenül, hogy másoknak, v magának akar megfelelni, az önbizalomhiány ezt eléggé tudja befolyásolni.
Példának okáert: nemrég eléggé jóba lettem az egyik tanárommal, és úgy veszem észre, hogy amikor beszēgetünk, egymás társaságában vagyunk, szinte csak azon jár az agyam, hogy mikor, s miként fog csalódni bennem, hiszen tudom, hogy kedvel.
Nem akartam saját példát írni, de mindegy. 😀 Elnézendő. 😂
Szóval ha nem veszed sértésnek, én úgy gondolom, hogy ezen változtatni kell, tapasztalatszerzésekkel, vagy klinikai pszichológussal.
Értem, amit mondani akarsz és van benne igazság is. Mondjuk részemről nem 100%-ban érzem ezt megfelelési kényszernek.
Szerintem az, hogy figyeled mások reakcióját, nem feltétlenül rossz, ami inkább negatív, hogy túl sokáig/sokat gondolkodsz rajta -ugyanez elmondható rólam is.
Köszönöm a leírt történetet és a válaszod! :)
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!