Bizonytalanok, elkeseredettek, egyetértetek ezzel?

"Ezek a sörök csak rám voltak olyan hatással" akkor innod kellet volna meg par kprsoval h kifekidj es ne itt kérdez ilyeneket gykn..

Igen ez egy vilag szemlélet amit leírtál.. Ha az elet xar élvezzük minden mpet.. Ha neked ez kell nincs probléma de csak szólok h mértékkel!! Heti 1-2 party belefér de egesz héten nem meno...

16F

Nézd...

Élni nem azt jelenti, hogy dobjuk félre az érzelmeket, és a tapasztalatgyűjtés nevében boldog-boldogtalannal jöjjünk össze, ezzel gyakorlatilag átverve őt is.

Persze, van, akinek az az "élet". Másnak meg nem az. Mindenki máshogy érzi jól magát. Van, aki úgy, hogy kábultra issza magát, és minden buliban mással pippantatja le magát a vécében. Van, aki akkor, ha alkothat valamit. Van, aki akkor, ha sportolhat, mozoghat. Van, aki akkor, ha kockulhat a haverjaival. Ami a párkapcsolatokat illeti: van, aki szereti a lazaságot, kötöttségek nélkül csókolózni, szexelni. Van, aki visszafogottabb. Van, aki ilyet csak azzal tud elképzelni, akit szívből szeret.

Egy dolog biztos: az ember nem fogja jól érezni magát, ha másvalaki életét éli.

Ezeket a sorokat felnőttként írom, és immár negyedik éve élek boldog párkapcsolatban. Soha nem szerettem bulikba járni, meg számomra elképzelhetetlen volt az, hogy szerelem nélkül csókolózzak. A 30 felé közeledve azért elgondolkoztam: sokan mondták, hogy én nem éltem semmit. Vajon igazuk van?

Erre a válaszom egy határozott "nem".

Tényleg nem próbáltam ki (na jó, csak háromszor életemben), hogy milyen kábultra inni magamat. A két kezemen meg tudom számolni, hány buliban voltam összesen. Nem volt minden héten más barátnőm, sőt, számomra fontos volt, hogy csak azt engedjem fizikailag is közel magamhoz, akiben megbízok, és akit szeretek.

És tudod, nem hiányoznak a piálások, a vad bulikban össze-vissza csókolózások, stb. Nem érzem úgy, hogy nem éltem volna. Fociszurkolóként a fél országot beutaztam a csapattal. Egy időben rengeteget bicikliztem. Később áttértem a futásra. Ezekből is összegyűlt elég kalandos esemény, amit majd X év múlva az unokáimnak mesélhetek. :) Sőt, úgy érzem, több élmény ért, mint ha midnen hétvégén buliban csajoztam volna. Emellett a hobbijaim is lefoglaltak, és összességében sokrétűbben telt a fiatalkorom, mint ha csak azt értettem volna "élet" alatt, amit sokan.

Persze, ez én vagyok. Másnak meg pont az én életem lenne unalmas. Találd meg önmagad, búslakodni nem kell (16 évesen nem vagy te még olyan öreg), tekints pozitívabban a világra, és valósítsd meg önmagad! Csak arra ügyelj, hogy a saját éeltedet éld!

Végül: ha majd megtalálod az igazit, nála nem az fog számítani, hogy mekkora a tapasztalatod. :)

Annyit hozzafuznek ehhez a filmhez, hogy az nagyon szupi, hogy kiragadtak ezeket a mondtatokat a filmbol(elni kell, szorakozz) de arrol sem artott volna beszelni, hogy mi van a "multtal" v. a masikkal. Az olyan dolgokkal amiket le szeretnel zarni (miutan szorakoztal) mert mar nem erdekel, de nem tudod, mert megis csak veled tortent illetve mas valos szemelyekkel, akik esetleg varnak meg valamit toled. Még lehetne meg errol kisregenyt irni, amirol a hollywoodi filmek mar nem tudnak, de egy szo mint szaz, megeri tisztessegesen elni, ha kicsit nehezebb is.

Biztos nehez lehet, mert ma mar minden arrol szol h hogyan legy "szexy" es hogyan "add" el magad, de ha esetleg keresel egy jo hobbit itt nem a xbox es tsaira gondolok, hanem esetleg valami kozossegi v. szabadidos elfoglaltsagot akkor idovel a tobbi is jonni fog.

Ne haragudj, hogy ilyen rendezetlenul irok, de mar keso van.

Azzal teljesen egyetértek, hogy ki kell mozdulni otthonról! Olyan helyekre, ahol emberek vannak és lehet ismerkedni, ahogyan az előző hozzászólásbán is írták, nem épp buliba, hanem bárhova, kinek a maga ízlése szerint.

Pl. én a bulikban való csajozás/pasizás "tapasztalatszerzéseivel" nem igazán értek egyet. Jobban belegondolva milyen "tapasztalatom" lesz, miért jutnék előbbre a szerelemben, ha felületesen megismerkedem? Komolytalan, mindig kimúló érzésekkel, attól, hogy egy buli keretein belül szót váltok bárkivel, még senkit sem fogok mélyebben ismerni. Csak annál a pontnál, amikor valamelyikkel találkozgattok utána. Valakinél szerintem néha le kell tenni a voksot, aki jónak tűnik, mert pl. felületes ismerkedések tengerében nem tudhatod mélyebben, hogy ki milyen.

Legalábbis ahol túl zajos, számomra nem adhat megfelelő teret bármilyen tartalmasabb beszélgetésre, ami többet jelentene nekem, mint bármilyen nyomulás.

Mindenki maga dönti el, hogy milyen szempontot tart fontosnak, a lényeg, hogy kialakuljon benned a bizonyosság egy idő után, amikor tudni fogod, hogy mi igazán fontos, és akkor azt a szempontot tartod a szemed előtt.

Én megértem azokat is, akik éppenséggel csak a külsőt tartják fontosnak, és ezzel vállalják azt, hogy egy adott ember többi tulajdonságát is elfogadják:D

"nem fogok varni a nagy Ő-re, addig felfedezem magam"

A "nagy Ő" valóban nem fog csak úgy a semmiből besétálni hozzád, és nem fog az álmaidban megfoganni, és megjelenni a kis zárt otthonodban! Viszont felületes ismerkedésekben sem fog föltétlenül megismerődni, talán van aki nem tud komolyodni senki mellett, nem tud sokáig figyelni a szeretett lányra.

Én is voltam ritkán-ismerkedő, de utána megtapasztaltam azt, hogy akikkel szemben előítéletes voltam, lehetőségem adódott rá, hogy mélyebben megismerjem őket, és változtak az érzéseim velük szemben.