Tényleg nem kellek senkinek? Miért van ez?

Jó, nem vagyok egy adonisz, és nem is vagyok magas. Kicsit apatestem van xd. Sokat olvasok, főleg történelmi témájú cikkeket, könyveket. Továbbtanulni is ezzel fogok. Szabadidőmben hagyományőrzéssel foglalkozom. Érdekel a politika, vallásos vagyok, rockot, és powermetalt hallgatok. Nem vagyok rosszfiú, nem beszélek vissza a tanároknak/főnökeimnek, de minden helyzetben eltudok sütni egy poént, amin ált. mindenki nevet. Sokszor elhülyéskedek dolgokat. A lányok humorosnak találnak de nem vonzódnak hozzám. Ez miatt nem érzem magam teljesnek, értékesnek. Eddig egy komoly kapcsolatom sem volt. Az előző a lány felől teljesen érzelemmentes volt, enyhén sz@rul végződött. Sok lánnyal barátkozom, de mind csak barátként tekint rám. Már próbálkoztam több lánynál is, és csúnyán lekoptattak, kigúnyoltak. Kicsit érzékenyebb vagyok ilyen téren mint a többiek, és önbizalomhiányom is van. Nagyon magányosnak érzem magam. Sajnos mivel senkit nem érdekelnek a környezetemben azok a témák amik engem érdekelnek, ezért nincs túl sok barátom se. Szabadidőm többi részében verseket írok. Már több versem jelent meg helyi újságban, valamint más települések kalendáriumában. A tanáraim szerint szellemileg messze túlszárnyalom az évfolyamtársaimat. (De akkor miért nem érdeklek senkit?) Minden egyes nap úgy alszom el, hogy egy nagy párnát magamhoz ölelek. Ettől úgy érzem, mintha lenne velem valakim, aki szeret. - 16F