Ha egy srác alapból nem érdeklődik irántam, és én kezdeményezek, abból lehet valami?

Nem igazán olyan helyzetben talalálkoztunk, ahol nagyon kötetlen ismerkedős a légkör, ezért mindkettőnknek természetes volt, hogy egymásra se néztünk, ahogy kb senki senkire.

De aztán elkezdtem észrevenni, a megnyilvánulása alapján, hogy érdekesnek találom, majd ezek után, elkezdtem figyelni rá és nagyon megtetszett.

De ő nyilvánvalóan nem vett észre engem. Emiatt esélytelennek érzem a dolgot, mert ha bejönnék neki nyilván legalább úgy nézne rám stb...

Viszont ami amellett szól, hogy megérné adni egy esélyt a dolognak, hogy iszonyúan hasonlítunk. (Nyilván felszínes ismeretség alapján, de szerintem sok lejön egy emberről így is.) Pl, hogy ugyanazokon a dolgokon nevetünk (ez furán hangzik), szinte ugyanazokat a könyveket olvassuk, filmeket nézzük, zenéket hallgatjuk stb, a stílusunk is nagyon hasonló, egy időben ugyanarra a programra jártunk, csak nem találkoztunk sose, a hobbink pedig konkrétan ugyanaz.

De személyesen alig beszéltünk, ő pedig nem tudja, hogy az ízlésünk megegyezik, mert én nagyon zárkózott vagyok és nem nyilvánulok meg annyit, emiatt, amíg ő róla kiderültek ezek a dolgok, rólam semmi.

Szóval, miután ez a srác rám sem néz, észre sem vesz, sosem bámul meg, nem kezdeményez, olyan vagyok neki mint bárki más... Szerintetek érdemes lenne egy kicsit ,,nyomulnom’’ rá? Vagy szerintetek mit kellene csinálnom? Hagyjam inkább?

Van bennem egy ilyen, hogy egy ilyen remek srácnak úgysem én jönnék be, ha megismerne akkor sem, nyilván van rengeteg lány ismerőse, aki ugyanazt nyújtja amit én csak ezerszer eredetibben, menőbben és jobban, és már nyilván valaki ilyen tetszik neki.

Plusz kérdésem lenne még, hogy ha kezdeményeznem kéne, azt hogyan tegyem? Mit mondjak, mit csináljak? Még sosem voltam ilyen helyzetben, nem vagyok túl merész, ezért sosem én kezdeményeztem...

Szóval légyszi segítsetek, nagyon jól jönnének a véleményeitek!

Köszi;)

17/L