Kezdőoldal » Tini párkapcsolatok » Szerelem » Mikor fogom elfelejteni és...

Figyelem! A Tini párkapcsolatok kategória kérdései 16 éven felüli látogatóinknak szólnak!
Amennyiben még nem vagy 16 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.

Mikor fogom elfelejteni és miért érzek így? Megérné utána futnom?

Figyelt kérdés
2017 novemberében ismerkedtünk meg majd nagyjából áprilisig tökéletes volt minden nem volt kimondva, hogy járunk, de teljesen jó volt így is, csak akkor már vágytam arra, hogy másoknak is elmondhassam, hogy Ő az én barátom, de mondta hogy nem áll kész egy kapcsolatra (22 éves most és még mindig nem volt kapcsolata). Na itt összevesztünk és mondtam, hogy inkább hagyjuk egymást. Júliusban egymás után van a szülinapunk először nekem majd neki. Ő nem írt nekem én írtam neki itt kicsit beszélgettünk, újra akarta kezdeni, de kb ugyanígy, hogy nem kapcsolat mert nem tud elköteleződni meg kell neki hogy a bulikban csajozzon stb..így megint mondtam, hogy hagyjuk egymást. 2018 Novemberében én hallottam, hogy egy lánnyal alakulóban van és tök véletlenül összefutottunk kavartunk, majd rám írt hogy találkozzunk, de megmondtam, hogy így én nem találkozom, hogy képben van a másik lány ezután "dobta" (szerinte nem jártak). Itt beszélgettünk egy ideig december kilencedikéig, majd eléggé úgy állt, hogy ismét nem akar semmi komolyat. Ezért megint csak hagytam. Karácsonykor írt és kiderült, hogy Pestre költözöm így tényleg többet tudtunk volna már együtt lenni, mindketten vidékiek vagyunk, de ő már egy éve Pesten lakott így nehéz is volt. Január végéig minden nagyon jól ment, majd márciusra eléggé összevesztünk, igaziból megint ezen, hogy akkor lesz e kapcsolat vagy nem mindenki a barátai azt mondták, hogy hagyjam ezért fájt de nem írtam vissza neki már. Majd májusban egy kissé részeg este után sikerült felhívnom és írnom neki de másnap megkérdezte mi volt ez megint csak nem akartam válaszolni, mert féltem is kicsit bevallani mennyire hiányzik. Mindvégig amúgy mikor voltak a "szakítások" hiányzott annyira, hogy más fiúkkal el sem tudtam képzelni, hogy úgy beszélgessek mint vele szóval mindig vártam rá. Most itt vagyok Pesten. Borzalmasan hiányzik. Nem írt a szülinapomra, ezért makacs módon én sem az övére, minden barátnőm azt mondta tartsam meg az önbecsülésem. De még mindig várok rá. Nem tudom ez mikor fog elmúlni, és kb mindennap úgy érzem lehet most összefutunk és beszélgetünk vagy valamiért úgy érzem, hogy még találkozni fogunk egyszer és beszélgetünk. Megérné futnom utána? Írjak rá? Ha igen mit kéne? Illetve ha hülyeség tovább futnom utána mikor fog elmúlni ez az érzés? Már volt párkapcsolatom és 3 évig tartott és hozzá közel sem ragaszkodtam ennyire. Illetve miután dobott nem is gondoltam, hogy még találkozni fogunk.

2019. júl. 22. 10:29
 1/4 A kérdező kommentje:
*21L
2019. júl. 22. 10:31
 2/4 anonim ***** válasza:
Felesleges volt ekkora szöveget írni, mert a lényeg pár mondatból kivehető. Hagyd a francba, nem érdekled. Folyamat rajta kattogsz, nincs életed, nem pasizol, csak ő van és a remény. Ezért nem tudsz tovább lépni. Ez így nem oké. Fogadd el, hogy nem lesz köztetek semmi és ÉLJ! Kezdj el ismerkedni, jót fog tenni neked.
2019. júl. 22. 11:35
Hasznos számodra ez a válasz?
 3/4 anonim ***** válasza:

Megerősítés miatt jöttem, a fenti leírta a lényeget. Valamiért még mindig brutálisan reménykedsz, mikor ő már a legelejétől kezdve sz*rba se nézett, semmi se vagy számára. Bármit gondolsz így van, maximum ráprojektálod azt amit te érzel, ami gyakori. Viszont ő nem így érez.


El kell felejteni, tiltsd le mindenhonnan, hogy elkezdd a reményt elszakítani. Nem lesz az hogy várod hogy majd talán egyszer ír, mert tudod hogy így sosem fog.


Továbbá a barátnőid tökéletesen mondják, kérlek tartsd magad többre annál, minthogy olyan után epedezel aki a kisujján a koszt is többre tartja, mint téged. Ezt a mostani időt használd arra, hogy az önképed és az önbizalmad felépítsd. Érződik hogy kedves lány vagy aki szeretetre vágyik és reménykedik a változásban, de egy illúziót kergetsz.


Azt kell megbecsülni aki téged is megbecsül, fontos vagy neki és számíthatsz rá. Aki partner a kapcsolati problémák megoldásában és értékel.


Zárójelben pedig a végén, ha intenzív időszakaitok voltak (írtad hogy több szakítás is, de együtt is voltatok, szóval zavaros), elképzelhető hogy egyfajta addikció is kialakulhatott az agyadban és ezért érzed azt, hogy bármennyire is sz*rul bánik veled, neked szükséged van rá. Nem tudom szex volt-e, de az rá szokott eléggé erősíteni erre, illetve az amit már írtam, hogy magadban nincs rend, nem tudsz határokat letenni (azaz elfogadod ahogy bánnak veled, nézzenek le bármennyire is).


Azért nem ragaszkodtál a 3 éveshez annyira, mert az valószínűleg normális kapcsolat volt, ez meg diszfunkcionális - egyszer nagyon jó, egyszer nagyon rossz, egyiket sem tudod irányítani, mert a másiktól függ. Az agyad viszont akarja a nagyon jót és szinte éhezik utána, ezért görcsösen átakarja élni ismét, függetlenül attól hogy mivel jár.

2019. júl. 22. 13:49
Hasznos számodra ez a válasz?
 4/4 A kérdező kommentje:

Köszönöm a válaszokat :).

Elsőnek teljesen igaza van én is észrevettem, hogy a napjaim kb, abból állnak, hogy rajta kattogok és nem élek, ha egy fiúval elkezdenék beszélgetni akkor is hozzá mérem, ami nem normális. Nagyon szeretnék rajta változtatni.


Második pedig igazán nem gondoltam volna, hogyha ide kiírom ennyire jó és kb. "észhez térítő" választ kapok. Sajnos amit írtál teljesen igaz, főleg az utolsó, hogy a nagyon jó részre nagyon vágyom, inkább tényleg éhezek szinte már rá, hogy újra átélhessem. Este már elolvastam a válaszod, azóta vagy ötvenszer elolvastam és teljesen észhez térített kb. Sajnos nem tudok azzal veszekedni, hogy szarba sem vett, mert így átgondolva tényleg így van és igen nagyon azt akartam, hogy azt érezze amit én és reménykedtem benne, hogy azt is érzi. Hamarosan elkezdem szerintem elfelejteni. Instán, snapchaten letiltottam és a számát is kitöröltem. Facebookról még nem vettem rá magam, de lehet hamarosan onnan is letiltom. A mostani időt meg tényleg megpróbálom magamra fordítani és kicsit javítani az önképemen.


Tényleg nagyon szépen köszönöm a válaszokat:).

2019. júl. 23. 10:17

Kapcsolódó kérdések:




Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!