Lehet már nem is érdeklem?

Van egy srác, akit kicsit több, mint fél éve ismerek már. Amikor megismertem, eléggé tetszettem neki, és nagyon megvolt az összhang köztünk, nagyon sokmindenben hasonlítottunk. Január környékén eléggé összevesztünk, éppen ezen a témán, mert szerelmet vallott, de nekem akkor más tetszett, viszont megbántani nem akartam, mert szinte lelkitársként tekintettem rá, nagyon jóban voltunk, szóval nem tudtam mit tegyek, ami miatt mégjobban összevesztünk. Nem beszéltünk túl sokszor utána, volt is 3 hónap, amég egyáltalán nem.

Ez alatt a 3 hónap alatt elég rendesen éreztem a hiányát, sokszor eszembe jutott. Nem akartam keresni, mert gondoltam biztos nem kíváncsi rám a veszekedésünk után, és ezért is nem beszélünk. Viszont én nem bírtam tovább, szóval kb. Másfél hete írtam neki, hogy hiányzik. Azt mondta én is sokszor eszébe jutottam ebben az időszakban, de nem akart írni, mert azt hitte nem akarom, hogy írjon. Nagyon is akartam, és ezt közöltem is vele. Az elején (amióta újra beszélünk) azt hittem minden ugyanolyan lesz, és ugyanolyan jóban leszünk, mint ezelőtt, sőt akár összejövünk. Tévedtem. Borzasztóan más lett. Fél napba telik, mire válaszol, ha mesélek neki valamit, kb. Semmi reakció, maximum annyi, hogy "ja", nem beszélünk olyan sokat egy nap, mint anno, régen képes volt miattam fent maradni elég késő estig, illetve sosem akart elengedni aludni, ha mondtam neki, hogy megyek, mert fáradt vagyok, nagyon ellenezte, mostmeg már van, hogy 9kor elmegy aludni... Nem olyan energikus, élettel teli, mint ezelőtt. Nemrég rákérdeztem miért ilyen velem, de tipikus pasi kifogás: "mostanában elég fáradt vagyok"-al le is tudta. Engem nem bánt meg annyira azzal, ha elmondja őszintén, hogy már nem érez semmit. Azzal jobban bánt, ha nem mond semmit, és inkább leszar. Talán már nem is tetszem neki? Csak nem értem, akkor múltkor pl miért utalt arra, hogy fagyizni akar velem? (Nyílt egy új fagyizó a környéken, és azt mondta velem szeretné megkóstolni)