Amennyiben még nem vagy 16 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
Hiányzik az exem, mit tegyek?
Előre szólok,hosszú lesz,köszönöm aki elolvassa...
Leírom az én történetem.
Megismertem egy srácot a neten,az egyik evfolyamtarsamnak volt vmi spanja.Elkezdtunk beszélni nagyon jól kijottunk egymassal.
Aztán találkoztunk és nagyon jól tudtam vele beszélni.Nagyon zárkózott vagyok és nehezen barátkozom szóval ez hatalmas csoda volt és tok random volt ez az egész.Ez kb 3 éve volt.
Egyre jobban osszemelegedtunk és aztán összejottunk.Jartunk egy hónapig.Minden szép volt és tökéletes.
Egy hónap után már kezdtek ellaposodni a dolgok,tél lett,kicsit depressziós lettem...
Nem volt kedvem találkozni és el akartam előle zárkózni.Alapbol ilyen vagyok,kicsit depressziós és a tél sem segített ezzel...
Szakítottam vele.A másik ok az volt hogy kicsit fiatalnak éreztem magam ehhez az egészhez.Amugy csak egy évvel idősebb nálam.
Olyan típusú ember vagyok akit nagyon nehéz megfogni és nehéz vkihez ragaszkodnom.O volt az első szép és normalis kapcsolatom.Nagyon jól éreztem magam vele.Ezutan teljesen megszűnt minden.
Egy évvel a szakításunk után rám írt és beszéltünk.Kiderult hogy igazából nem haragszik rám és én se rá.
Akkor beszéltünk de aztán már nem irt és nem beszéltünk azóta se.
Lehet túllépett már rajtam....
Én viszont mostanában rá gondolok egyfolytában...
Nem tudom hogy miért.
Csak az emléke hiányzik vagy maga ő?Magányos vagyok csak vagy tényleg rá van szükségem?Egyik pillanatban azt érzem hogy őt akarom és hiba volt elhagynom,de a másikban azt gondolom,hogy túllépett rajtam és nekem is jobb lesz mással,meg lehet nincs is szükségem rá.
Meg hogy ezek után ciki lenne visszamenni hozzá nem?
Mit tegyek?
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!