Nagyon hiányzik az exem, és úgy érzem még mindig szeretem. Szerintetek van még esélyem? (kérdés rövid, magyarázat hosszú)

Előre szólok, valószínüleg eléggé megosztó lesz a kérdésem, sokatok szánalmasnak és/vagy gyerekesnek találhat. De nagyon kérlek titeket, hogy segítsetek, mert egyre rosszabbul érzem magam napról napra, már nagyon durva hülyeségek elkövetése is megfordult a fejemben, és tényleg nem tudom mitévő legyek.Szóval, a helyzet a következő: tavasz végén barátnőm, illetve most már exem, szakított velem, azzal az ürüggyel, hogy nem érzi úgy hogy szeretem. Illetve állandóan féltékenykedett, kérdőre vonta hogy ez a lány miért az ismerősöm, ezt a lányt instán miért követem stb stb. Továbbá sérelmezte, hogy nem találkozom vele eleget. Sajnos sulim és munkám miatt általában szűkös az időbeosztásom, hétvégéken kívül szinte nincs is nagyon szabadidőm, hétköznap is maximum esténként, de amikor tudtam, mindig találkoztam vele, továbbá ha találkozni nem is tudtunk, telefonon illetve messengeren majdhogynem non-stop tartottuk a kapcsolatot.

A szakítás sajnos eléggé "balhésan" zajlott le, exem fújta a magáét, én is fújtam a magamét, próbáltam neki elmagyarázni hogy miért nem tudok vele annyit találkozni amennyit szeretne, de nem volt képes megérteni, és még azzal is megvádolt hogy biztos azért nem találkozom vele merthogy ő semmit nem ér nekem, illetve biztos más lány(ok) is vannak a dologban.Természetesen ezekből semmi nem volt igaz, de ezt hiába magyaráztam neki, nem hitte el.Miután kimondta hogy vége, facen letiltott, instán viszont nem. Ez volt Május végén.

Az elkövetkezendő hónapokban folyton hiányzott, rengeteget hezitáltam hogy felkeressem-e újra, de mindig vagy nem volt hozzá elég bátorságom, vagy az egóm nem engedte.Végül, szeptember elején nem bírtam tovább, egyre erősebben éreztem a hiányát. Először a legjobb barátnőjének írtam facen. Elmondtam neki hogy tudom, a történtek után valószínűleg nem szívesen beszél velem, de nagyon hiányzik az exem, és belátom hogy tényleg nem tudtam rá annyi időt szentelni mint amennyit kellett volna, de ezt nagyon megbántam, és szeretném helyrehozni. Legjobb barátnője erre válaszul azt írta, hogy jobb ha elfelejtem az exemet, ugyanis új barátja van, szóval ne is álmodozzak arról hogy valaha is újra beszélhetek vele.Mint utóbb kiderült, nem igaz hogy van új barátja.

Mivel ezt nem hittem el, vártam pár napot, és exemnek is írtam (instán nem tiltott le, csak facen, szóval instán tudtam neki írni). Egy elég hosszú bocsánatkérő üzenetet írtam neki, amelyben részletesen leírtam, hogy nagyon sajnálom hogy nem tudtam rá annyi időt szakítani amennyit érdemelt volna, illetve kitértem arra is hogy akármennyire is durván váltunk el, életem egyik legboldogabb időszaka volt a vele eltöltött hónapok, és nagyon szeretném helyrehozni ezt az egészet.

Amint az üzenetet elküldtem, rögtön rá egy-két percre exem válaszolt is, nem éppen kultúrált modorral. Konkrétan olyan dolgokat vágott a fejemhez, hogy sohasem szeretett, csak bedőlt a "hülye dumáimnak", illetve a szakításunk után már egyből más fiúval smárolt (erről is később kiderült hogy nem igaz).Továbbá azzal is megvádolt hogy biztos csak azért írok neki mert nem találtam magamnak mást és most vissza akarom sírni magamat, illetve nincs szüksége se rám, se arra hogy bármit is helyrehozzak.Ezt egyébként ennél SOKKAL durvább hangnemben írta le, elég durva káromkodásokkal vegyítve, csak hát ezeket ugye nem írhatom ide le. Igazából eleinte köpni-nyelni nem tudtam erre, nem éltem bele magam abba hogy elfogadja a bocsánatkérésemet, de ilyen modorra messze nem számítottam. Az egészre csak annyit reagáltam hogy "Viszlát, vigyázz magadra!".

Majdnem egy hónapra rá, Október elején instára kiraktam egy közös képet a legjobb lány barátommal. Hangsúlyozom: barát. Soha semmi komolyabb nem volt, és nem is lesz/lehet közöttünk, én sem tekintek rá barátnál többként. Pár órával azután hogy kiraktam ezt a képet, exem rámírt. Ismét eléggé undorító hangnemben, ezúttal olyanokat mondott hogy szánalmas vagyok, hogy próbálom féltékennyé tenni, ő pár napja két különböző sráccal smárolt de nem rakta ki vagy küldte el nekem hogy féltékennyé próbáljon tenni. Ami azonban a legaljasabb húzás volt exemtől az az volt, hogy még a halott anyámat is a szájára vette ezúttal, elhihetitek, nem szép szavakkal illette. Erre nekem is már eldurrant az agyam, és megírtam exemnek hogy semmi célom nem volt a képpel, de ha bármi baja van akkor most már tiltson le engem.Ezt meg is tette.

Aztán, 3 hétre rá, most Október végén, arra értem haza, hogy van pár új értesítésem instán. Az egyik az volt, hogy exem bekövetett, a másik pedig az hogy üzenetet írt. Bár továbbra is kimért volt, az előző üzeneteihez képest ez egy diplomáciai levél volt. Azt írta, hogy megérti hogy hiányzik nekem, de nem ért engem, elvileg van barátnőm (ezt valószínűleg a lány barátomra hihette, akivel a közös képet kitettem), illetve neki is van valakije, hónapok óta vége van a kapcsolatunknak, szóval fogjam fel hogy vége. Annyit írtam válaszul hogy rendben, felfogtam.

Feltűnt viszont, hogy ezután az üzenete után exem konkrétan állandóan figyelt instán. Állandóan nézegette az insta storyaimat, és akárhányszor kitettem egy storyt, ő volt az első, aki megnézte (egyetlen storynál volt az, hogy nem első volt, hanem negyedik vagy hatodik, de az első tízben így is benne volt).

Egyik nap kitettem egy storyt, amiben haverokkal vagyok. Ezt is elsőként nézte meg. Viszont amint megnézte, kikövetett. Azt hittem most már végleg elfelejtett, de hiába követett ki, továbbra is nézegette amiket storyba kiraktam, több napon át.

Kíváncsi lettem, szóval ráírtam, hogy amúgy ez hogy jött neki hogy most megint hirtelen rámír, hogy vége, amikor ezt már a múltban párszor elmondta nekem. Erre megint flegma hangnemben írta hogy "azért mert én is annyiszor próbálkoztam nála" (összesen kétszer), meg hogy már elege van belőlem. Erre megkérdeztem, hogy ha elege van belőlem, akkor miért nézegeti állandóan az instámat? Erre annyit írt hogy na jó, nincs időm rád, és ismét letiltott. Ez történt másfél hete, és azóta semmi kommunikáció.

Annyi volt még, hogy egyik haverom tegnapelőtt elküldte, hogy exem instán kirakta hogy "rip" vagyis nyugodj békében, és oda volt írva a dátum amikor összejöttünk, és a dátum amikor szakítottunk.

Nem akarok hazudni, még mindig vannak érzéseim exem iránt, nem is kicsit, konkrétan minden nap ő jár a fejemben. Ráadásul nem tudom eldönteni hogy túllépjek-e rajta vagy sem, mert ez hogy bekövetget meg nézeget, arra utal hogy még érdeklem (legalábbis én erre következtetek), de amikor meg próbálok nyitni fele, akkor ilyen hangnemmel szembesülök, mint amit fentebb leírtam.Tudom, gyerekesnek tűnhetek hogy ennyire erőltetem, de tényleg szeretem, és nem tudom mit csináljak.Két legjobb barátomtól próbáltam tanácsot kérni de ők lerendezték annyival hogy "sz.rd le, majd elfelejted, jön majd más" és így ennyi.

Arra lennék tehát kíváncsi hogy szerintetek van még esély arra hogy a jövőben újra összejöhessünk, vagy jobb ha lemondok róla?

Köszönöm szépen előre is a válaszokat, illetve azt, hogy elolvastátok.

20/F