Szerelmes vagyok bele, de ő csak barát akar lenni. Jó döntést hoztam?

Van egy osztály társam (18/L), akibe 3 éve szerelemes vagyok, de bizonyos okok miatt csak most szeptemberben vallottam be neki. Miután bevallottam mit érzek iránta, azt mondta szeretne csak barátom maradni. Viszont a kapcsolatunk rohamos ütemben "fejlődött". Sokkal többet beszéltünk, sokkal közelebb kerültönk egymáshoz. Tudta hogy én szerelmes vagyok belé, viszont reménykedtem benne hogy ő is érez valamit irántam. Néhány hónap múlva ismét felhoztam a témát. Akkor is azt mondta csak barátok. Nem adtam fel, tovább próbálkoztam és Ő ezt hagyta. Kicsivel később, mikor már éreztem hogy sokkal közelebb vagyunk egymáshoz mint régebben, ismét megkérdeztem tőle hogy változtak-e valamit az irántam táplált érzelmei. Azt mondta sokkal jobb barátja vagyok mint voltam, de mint partner nem érez semmit. Még mindíg nem adtam fel a reményt, verset írtam neki, megtanultam neki eljátszani gitáron néhány dalt amit szeret, képeket küldtem neki magamról (mert ugye edzek és elmondása szerint jó testem van) amit amúgy soha senkinek nem küldök, és éjszakába nyúlóan beszélgettem vele. Ha szomorú volt ott voltam hogy segítsek, ha unatkozott ott voltam hogy egész nap foglalkozzak vele. Elmondása szerint jó pali vagyok, romantikus és jó lelkű. Ezek után ismét megkérdeztem tőle hogy van-e valami változás, akár egy nagyon pici, ami táplálni tudjam a remény lángját, de semmi. Ismét azt mondta csak barátok, nagyon jó barátok, majdnem hogy a legjobb barátok, de nem érez semmi mást. Elmondása szerint próbált érzelmeket keresni, de nem talált semmit. Miután elutasított ilyen sokszor, gondoltam magamba ha ez nem elég neki ahoz hogy egy minimálisan is többet érezzen, akkor semmi sem lenne elég. Megbeszéltem vele hogy ne beszélgessünk egy darabig, amíg kiszeretek belőle és tudok rá mint barát tekinteni. Szegény elsírta magát és nagyon rosszul esett neki. Másnap (azaz ma) nem beszéltünk szinte semmit, egész nap szomorú voltam és sokat sírtam. Annyit beszéltünk, hogy megtudtam Ő is nagyon szomorú, viszont lekezelő volt velem, amitől úgy érzem hogy meg fog utálni amiatt hogy "szünetet" kértem tőle.

Ti mit tennétek a helyembe?

Szerintetek jól döntöttem?

Szerintetek is meg fog utálni?

Vajon bennem vagy benne van a hiba?

Mit tudtam volna másképp csinálni?

Vajon valaha megváltoznak majd az érzelmei irántam?

Válaszokat előre is köszönöm!

19/F