Amennyiben még nem vagy 16 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
Szerelmes vagyok bele, de ő csak barát akar lenni. Jó döntést hoztam?
Van egy osztály társam (18/L), akibe 3 éve szerelemes vagyok, de bizonyos okok miatt csak most szeptemberben vallottam be neki. Miután bevallottam mit érzek iránta, azt mondta szeretne csak barátom maradni. Viszont a kapcsolatunk rohamos ütemben "fejlődött". Sokkal többet beszéltünk, sokkal közelebb kerültönk egymáshoz. Tudta hogy én szerelmes vagyok belé, viszont reménykedtem benne hogy ő is érez valamit irántam. Néhány hónap múlva ismét felhoztam a témát. Akkor is azt mondta csak barátok. Nem adtam fel, tovább próbálkoztam és Ő ezt hagyta. Kicsivel később, mikor már éreztem hogy sokkal közelebb vagyunk egymáshoz mint régebben, ismét megkérdeztem tőle hogy változtak-e valamit az irántam táplált érzelmei. Azt mondta sokkal jobb barátja vagyok mint voltam, de mint partner nem érez semmit. Még mindíg nem adtam fel a reményt, verset írtam neki, megtanultam neki eljátszani gitáron néhány dalt amit szeret, képeket küldtem neki magamról (mert ugye edzek és elmondása szerint jó testem van) amit amúgy soha senkinek nem küldök, és éjszakába nyúlóan beszélgettem vele. Ha szomorú volt ott voltam hogy segítsek, ha unatkozott ott voltam hogy egész nap foglalkozzak vele. Elmondása szerint jó pali vagyok, romantikus és jó lelkű. Ezek után ismét megkérdeztem tőle hogy van-e valami változás, akár egy nagyon pici, ami táplálni tudjam a remény lángját, de semmi. Ismét azt mondta csak barátok, nagyon jó barátok, majdnem hogy a legjobb barátok, de nem érez semmi mást. Elmondása szerint próbált érzelmeket keresni, de nem talált semmit. Miután elutasított ilyen sokszor, gondoltam magamba ha ez nem elég neki ahoz hogy egy minimálisan is többet érezzen, akkor semmi sem lenne elég. Megbeszéltem vele hogy ne beszélgessünk egy darabig, amíg kiszeretek belőle és tudok rá mint barát tekinteni. Szegény elsírta magát és nagyon rosszul esett neki. Másnap (azaz ma) nem beszéltünk szinte semmit, egész nap szomorú voltam és sokat sírtam. Annyit beszéltünk, hogy megtudtam Ő is nagyon szomorú, viszont lekezelő volt velem, amitől úgy érzem hogy meg fog utálni amiatt hogy "szünetet" kértem tőle.
Ti mit tennétek a helyembe?
Szerintetek jól döntöttem?
Szerintetek is meg fog utálni?
Vajon bennem vagy benne van a hiba?
Mit tudtam volna másképp csinálni?
Vajon valaha megváltoznak majd az érzelmei irántam?
Válaszokat előre is köszönöm!
19/F
Így vissza olvasva, elég kitartóan kerested a kegyeit, de ami nem megy azt nem kell erőltetni.
Nagy valószínűséggel nem érez irántad mást csak barátságot, barátzóna, nem te vagy az ideális neki, de jó vagy barátnak, bár az is közrejátszhatott, hogy nagy az elvárások neki.
Az is benne lehet a pakliban, hogy érez irántad valamit, de nem meri fel vállalni a komoly kapcsolatot? Bármi lehet a levegőben, de én ennyi küzdelem után, már ott hagytam volna, nem tudom milyen szeretni valakit, de nálad a kitartás az bizonyítja, hogy szereted, viszont ez sajnos viszonzatlan a részéről, el kell engedned, majd talál magának egy hozzá illőt, ezt nem lehet ráerőltetni valakire. De azért sok sikert neked, ha mégis össze jönne.
Itt az a hiba, mikor először mondta hogy nem érez úgy, és csak a barátja vagy.
Már akkor hagyni kellett volna a brantba az egészet...
Az hogy közelebb kerültetek egymáshoz, innentől kezdve nem tudom elhinni...
Hogy tudnád megítèlni?
Ha már azt sem fogja fel a szürke állományod hogy " nem " " csak barátok "
Szerintem ezt elqurtad, tönkre tettél egy nagyon jó barátságot... :D
Mikor elmondtam neki hogy szeretnék szünetet tartani, megkérdeztem tőle hogy első elutasítás óta változtak-e akár egy kicsit is a felém táplált érzelmei. Ő mondta hogy közelebb kerültünk egymáshoz, de csak mint barátok.
Illetve az a fajta vagyok aki nem könnyen adja fel. Úgy éreztem mindent meg kell próbálnom, mert érte megéri.
Már korábban is megpróbáltam ezt a szünetes dolgot, de akkor megsértődött és úgy gondoltam egy barát elfogadná hogy szünetre van szükségem, de mivel Ő nem akarta ezt, úgy gondoltam lehet egy jel hogy többet akar mint barát csak nem meri kimondani.
Volt velem hasonló. Hagyd a francba, sok fájdalomtól kíméled meg magad. Én az illetővel megszakítottam a kapcsolatot, már eltelt annyi idő, hogy nem érdekel, de ezzel együtt már barátként sem érdekel, és igazából jobb is így.
Én úgy vagyok vele, hogy ha már van egy lány bizalmasom, akivel mindent megbeszélhetek, az legyen a barátnőm, ne egy barát. Amúgy csak érzelmi szemetesládának használna. Én anno kihasználva éreztem magam, nyilván ő se örült neki, hogy otthagyom, de hát ez van, nem beszélgetőpartnert kerestem, hanem barátnőt.
Szerintem nincs köztes állapot, ha egyszer szerelmes voltál belé, akkor vagy túl sokat érzel iránta, vagy semmit. Az, hogy csak barátként tekints rá, esélytelen. Akinek ezer ellenkező nemű barátja van, annak lehet, hogy sikerül, de én nem az a típus vagyok. Jellemzően ők tesznek mindenkit barátzónába, én inkább kerülöm az olyat. Meg olyannak biztos egy élmény a barátjának lenni, amikor másik 10 faszival beszélget bizalmas témákról, mert a barátai.
Nagyon elrontottad.
Mit nem lehet érteni azon, hogy nem szerelems beléd?
18/L
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!