Szakítottunk de egyszerűen nem bírom elviselni!? (Többi lent)

Idézlek: "Én szeretem még mindig, bár nem tudnék vele lenni.." Majd később: "Hülye voltam hogy adtam neki egy második esélyt."

Na, ezek után mit vársz tőlünk feleletként?

Ugye, nem ezt, pedig alighanem mindnyájan ezt írjuk: Felejtsd el! El is fogod felejteni, hisz semmi esélyed nála. Azzal meg ne törődj, hogy kivel, mit csinál! Keress más lányt!

F.

Az a baj, hogy innentől kezdve bármi is lesz vele, az már az ő baja. Megvédeni nem tudod és nem is kell! Vessen magára.

Én is voltam így nem is olyan rég, tavaly nyáron. A srác Messenger üzenetben szakított velem csak úgy egyik napról a másikra, tényleg semmi gond nem meglátszódott, mert előtte nap együtt voltunk. Vagy 2 hétig szószerint minden reggel hánytam az idegtől, alig ment le falat a torkomon. Nagyon megviselt a dolog. Emberek közé jártam, hogy elvonjam a gondolataim, meg plusz melót vállaltam inkább. Volt, hogy pár hónap múlva is eszembe jutott és a sírógörcs kerülgetett. Azon voltam, mit csinálhat most, meg érdekelt minden pillanat. Eközben pedig olyan mémeket pakolt ki FB-ra, hogy a lányok milyen szemetek és ő bennük nem lehet megbízni és hasonlókat....

Na mindegy. Nem is ez a lényeg, hanem ez az érzés szépen lassan elmúlt. Elfogadtam, hogy ha valami nem megy, nem kell erőltetni, mindenkinek jobb is úgy. Ha neki nem kellettem, nem érdemes sírni utána és inkább előbb szakítsunk, mint sokkal később, amikor még nagyobb lenne a kötődés köztünk. Pár hónap eltelt, mire ezt így elfogadtam és rájöttem, hogy akkor jobb is így. Sajnos ez nem megy egyik napról a másikra és nincs olyan szó, ami megvigasztalhat ilyenkor. Tényleg az idő oldja meg a problémát.

Majd lesz más, aki nem fog ott hagyni.

Több nagy szerelme lehet az embernek, ne aggódj. Idővel jobb lesz.

Kezdj el ismerkedni, van élet rajta kívül is. Ne sírj olyan után, aki nem érdemli meg