Bízzak benne még? Hogyan?

Régebben megbeszéltük a barátommal, hogy nem igen kéne a másik nemmel barátkozni. Ezzel teljesen egyetértettem, be is tartom (mondjuk sosem voltak fiú barátaim)és mégcsak beszélgetni sem szoktam a fiú osztálytársaimmal.

Nekem teljesen egyértelmű volt, hogy ha nekem nem lehetnek fiú barátaim, akkor neki sem lehetnek lányok. Hát neki ez nem volt ennyire magától értetődő (pedig úgy is beszéltük meg...) Ugyanis egyik nap rákérdeztem hogy ki az a lány akivel beszélget messengeren

És rögtön jött azzal hogy nem mondja el, és ne hisztizzek mert nem most ismerte meg és már régóta beszélgetnek. Én meg csak néztem, és... szóhoz sem jutottam.

Nem az zavar a leginkább, hogy beszélget vele. Hanem hogy nem mondta el. És hogy megígérte ő is-ahogyan én is neki- hogy nem lesznek barátaink a másik nemből, vagy pedig megbeszéljük hogy mi legyen az illetővel.

Lehet hogy kicsit túlreagálom, de nekem ez nagyon nem tetszik. Kicsit azért elvesztette a bizalmamat, mert én bármikor megmutatom neki a beszélgetéseimet messengeren, ő meg titokban barátkozik ki tudja hány lánnyal- mert én már nem tudom.

Tisztában voltam azzal hogy voltak lányok akikkel beszélgetett, de azt mondta hogy már nincs olyan lány akivel most is tartana a kapcsolatuk.

Kicsit furcsa is a hozzáállása az "egyenlőséghez" mert szerinte ő sok mindent megtehet amit én nekem... Kicsit ez is rosszul esik, de elviselem.

A bizalom dologhoz még annyit mondok, hogy egy hónapja bevallotta hogy egyszer majdnem megkért egy lányt hogy elégítse ki orálisan-mindezt azért, mert nekem már volt Ő előtte barátom, és én csináltam már másnak.

Nem tudtam ezt hová tenni... Szörnyen esett mikor elmondta. De állítása szerint nem történt meg a dolog.

Kicsit megingott a bizalmam felé ezek után... Hozzáteszem hogy távkapcsolatban vagyunk, ami sokat nehezít a dolgon...

Ti ezek után bíznátok még benne?

Hogyan bízzak meg benne (teljesen) újra?

(Bocsi, hogy hosszú lett...)