Miért nem akar megbocsátani, ha közben meg hátam mögött kutakszik?

Az történt, hogy a legjobb fiú haverom kiröhögött szemtelenül a hátam mögött, és ezt az egyik barátnőmtől tudtam meg, aki előtt törtènt az incidens. Nagyon megviselt, besértődtem, kitöröltem az ismerőseim közül is, és ráadásul még a kényszerített bocsánatkérése is pofátlan volt, ezért elküldtem. Láttam h könnybe lábadt a szeme. Sajnos a problémát nem sikerült megbeszélni, azóta is kerüljük egymást. Ilyeneket hallok vissza róla, hogy nem fog nekem benyalni, nem fog előre köszönni, max majd akkor, ha én köszönök előre. Kb. rá egy évre ki szerettem volna békülni, de visszaüzent a kis emberkéivel, hogy nem lesz béke. Úgy tesz, mint aki tojik a fejemre, de közben meg mikor nem nézek oda egyfolytában bámul, tanártól-diáktól kérdezősködik h mi van velem meg szed rólam információkat. Eddig mindig elismerte amiket elértem, ma már olyat hallok, hogy nem nagy dolog, más is el tudná ugyanazt, ami nekem van, az nem tehetség. De akkor miért érdekli ennyire, hogy mikor hol hogyan szerepelek meg pl. a szalagavatós táncomat is végigbámulta...ha nem akar semmit, miért nyomoz utánam meg miért fordul mindig utánam az apja is? Nem értem, volt már hogy le kellett zárnom egy barátságot, de utána nem volt ilyen nyomozás. Jogosan kezdem gyanítani, hogy neki lehet, hogy tetszem? Azt még tudni kell hogy előtte nagyon jóban voltunk, mindig járt hozzám meg tőlem kért minden házit, verset is kaptam tőle...meg mindig is tisztelt előtte (a szemembe legalábbis)