Szerintetek jó ötlet és mi tévő legyek?

2 hónapja szakitottak velem. Én 17 éves fiú vagyok ő meg egy 15 éves lány. Múltkor beszéltem vele és nekem azt mondta, hogy rossz volt velem az az egy év ami mindenki szerint hazugság mert mindent megtettem érte még a csillagokat is lehoztam neki. Amikor új suliba került akkor eszméletlenül féltékeny voltam mert ha az ember szeret valakit azt félti. Erre hivatkozott, hogy azért szakitott velem mert féltékeny voltam. Most azt írta, hogy minden miatt szakított velem meg neki nem kell 15 évesen kapcsolat. Na de az a lényeg, hogy ugye azt írta most, hogy amikor ott voltam jó volt (távkapcsolat volt) aztán egy pár üzenet váltás után írta, hogy rossz volt neki amit amúgy is nehezen tudok megérteni mert mindenki látta, hogy boldog volt mellettem. Elkezdett sértegetni, hogy igénytelen vagyok meg elviselhetetlen meg mindent hozzám vágott. Ilyenkor a nővérem beleavatkozott és ráírt, hogy még is mivan és neki azt írta, hogy ő nem is írt nekem olyanokat, hogy rossz volt velem az az egy év. Mindenki azt mondja rá, hogy még gyerek és eldobta azt magától aki a legjobban szerette és mindent megtett érte. Szerintetek be fogja látni, hogy ő rontotta el az egészet? Ja és az a vicces, hogy még a nővéremet aki 13 évvel idősebb mint ő nem tisztelte és elkezdte őt is sértegetni. Sajnos tudom hogy el kéne engednem csak annyit megtettünk egymásért, hogy nagyon nehéz elengednem és néha nagyon hiányzik..Egy pár napja felhívta anyum az ő anyját, hogy tisztábban lásson és hogy az ő anyja kicsit beszélgessen el a lányával erről az egészről. Anyum és az ő anyja jóban vannak egymással és kulturáltan megbeszélték a dolgokat. Egy ilyen 20 perc után írt a lány nekem, hogy sajnálja, hogy ezeket írta meg, hogy jó volt az az egy év velem. Még régen vettem neki karácsonyi ajándékot amikor még együtt voltunk és arra gondoltam, hogy odaadom neki karácsonykor az első közös képünkkel együtt mert egyszerűen vissza szeretném őt kapni hiába tette ezeket velem..igen tudom nem vagyok én se normális de még mindig nagyon szeretem és sokat sírok utána. És abban reménykedem, hogy ad nekem még egy lehetőséget és megint együtt lehetünk mert úgy érzem mellette van a helyem mellette érzem azt, hogy élek. Eddig minden barátom sőt még az osztályfőnököm is azt mondta, hogy még egy ilyen srácot aki ennyire tud szeretni és ennyire sok mindent megtesz a másikért nem fog találni és be fogja látni, hogy sokat veszített azzal hogy engem eldobott. Én bevallom néha nem vagyok egy minta pasi de sokszor megtettem minden tőlem telhetőt még a féltékenységemmel is sokat kezdtem még pszichológusnál is voltam aki sokat segített nekem és úgy érzem, hogy nem tudnék többet féltékeny lenni mert fölösleges.