Amennyiben még nem vagy 16 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
Az utóbbi időben eléggé úgy érzem nincs semmi értelme az életemnek. Főleg, mióta (fél éve) elhagyott a barátom. Maximum az alvás nyújt menedéket. Már nincs kedvem tanulni sem, és a kedvelt hobbijaim sem kötnek le semmilyen szinten. Valami tipp?
Néha napján eszembe jut mennyivel jobb lenne, ha nem élnék, de tudom ezzel nagyon nagy fájdalmat okoznék mindenkinek, aki valaha szeretett. Tehát meghalni nem szeretnék,de jelenleg az életemet sem szeretném tovább folytatni. Valaki volt már hasonló helyzetben? Mit tanácsoltok mi lenne a legmelegfelelőbb viselkedés ilyenkor?
17/l
Jól gondolom,hogy a saját életed értelmét a párkapcsolatoddal hoztad összefüggésbe? Az igazán boldog ember egyedül is boldog.
Sok ember valahol "elrontja" a dolgokat, mikor a párkapcsolatát (vagy párját) az élete központjának vagy léte feltételének érzi. Ez a te korodban még nem gond,mivel még valamelyest kiforratlan személyiség vagy, de később felnőtt korban már probléma (lenne).
Most az ilyen "Mi lenne velem nélküled?" típusú emberről beszélek.
Ha a válasz az,hogy :"Nagyon nehéz lenne nélküled,mert te vagy a szerelmem és az életem szerves része és soha nem akarlak elveszíteni.", akkor nincs gond.
Ha azonban az,hogy "Meg akarnék halni nélkül, vagy pitbullok elé vetném magam :D! ", akkor gond, mert itt kezdi az ember a saját létét (vagy boldogságát!) függővé tenni a párkapcsolatával (vagy párjával). Ez persze nem jelenti,hogy szakítás után valaki rögtön boldogságot él át, de aki hosszú távon nem tud boldog lenni egyedül (persze párkapcsolat az igazi boldogság, de nélküle magunkat emészteni már túlzás), ott van valami gond. És itt hosszú táv az az időszak, ami a szakítás követő "felépüléstől" kezdődik a kiegyensúlyozott hétköznapokig. Persze az évekig tartó magányban a legtöbb ember belefárad és nem lesz boldog (?), de a te esetedben szó sem lehet erről.
Vagy a dolog független a szakítástól? Mindegy is a kimenetel szempontjából. Ugyanis a leírtak alapján depressziós is lehetsz.
A depresszió lehet traumás eredetű, mint pl. szakítás miatt. Vagy lehet "valódi depresszió",aminek szervi oka van, tehát külső tényező nem játszik szerepet.
BÁrmi is legyen a probléma, megoldható! Mindenképpen keress fel egy pszichológust. Magunkon segíteni jó, megérdemled,hogy jól érezd magad.
Ha párkapcsolati problémád van, akkor azt is átbeszélitek, mert a te korodban még mindent tanulsz, meg kell tanulnod azt is,hogy légy boldog egyedül,nem fogsz örök szingli maradni. Ha mégis depressziós lennél, arra is van megfelelő módszer,semmi képpen nem maradsz ilyern állapotban,ha segítséget kérsz! :)
Nagyon fontos,hogy vigyázz magadra, vannak emberek, akinek fontos vagy, és szeretnek. Ezt mindig tartsd szem előtt!
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!