Hónapok óta beszélünk a sráccal (többnyire Facebookon a távolság miatt), úgy érzem, ha türelmesen várok, lehet is köztünk valami, de van néhány dolog, ami rendesen elbizonytalanít. Adnátok tanácsokat? (bővebben lent)

A nyáron találkoztam egy sráccal. 20 éves, intelligens, vicces, amikor először találkoztunk, azonnal látszott rajta, hogy figyelmes és kicsit zavarban is volt, amit jó jelnek tekintettem. A családja és ő is vallásosak, sőt, egy megbízható ismerősöm mesélte, hogy nem volt még barátnője, mert csak azért, hogy legyen, nem akar senkivel sem együtt lenni. Én is hasonlóképp gondolkodom ezzel kapcsolatban. A megismerkedésünk után egészen a nyár végéig pár nap kivételével minden délután találkoztunk, elhívott a parkba, hogy találkozzak a nővérével és az unokaöccsével, bemutatott a szüleinek, mindig hazakísért és meg is csókolt. Euztán már tényleg látszott rajta, hogy nem csak barátként viszonyul hozzám. Minden nap találkoztunk, beszélgettünk Facebookon, átkarolt, az ölébe ültetett, sokkal közvetlenebb volt, mint egy egyszerű barát.

Aztán szeptemberben ő felment Pestre, mert ott tanul egyetemen, én pedig folytattam a gimit a vidéki városban, ahol mindketten élünk. Ugyanúgy beszélgettünk minden nap, a hajnalig tartó tanulás közepette is volt ideje rám, hogy írjon nekem. Találkozni ugyan csak kevésszer tudtunk, mióta elkezdődött az iskola, de folyamatosan tartjuk a kapcsolatot a neten. Úgy érzem, hogy nagyon lassan alakul köztünk valami, ha alakul egyáltalán, mert akárhányszor megszakad köztünk a beszélgetés, néhány nap múlva hihetetlenül átlátszó indokokkal képes rámírni, látszik rajta, hogy kicsit mintha félne nyíltan kezdeményezni, de nem akarja, hogy megszakadjon köztünk a kapcsolat, amikor pedig itthon van, elhív találkozni.

Az egyetlen dolog, amivel kapcsolatban kicsit bizonytalan vagyok, az egy másik lány. A mi megismerkedésünk előtt egy héttel találkozott ezzel a lánnyal, aki körülbelül másfél órányira él a várostól, ahol mi lakunk. Az egyik barátnőm bukkant rá erre a leányzóra a Facebookon teljesen véletlenül - vagy csak nem akarja bevallani, hogy majd' megette a kiváncsiság -, és így én pontosan tudom, ki ez a lány, körülbelül sejtem is, milyen lehet a viselkedése a (magamutogató) képe alapján. A srác elmondta nekem, amikor egyszer elment hozzá még a nyáron, hogy találkozzanak, sőt, hozzá is tette, hogy semmi nem történt köztük, mintha meg akarna nyugtatni. De nekem fogalmam sincs, hogy mi lehet közöttük, hogy mit érez a lány a srác iránt, a fiú akar e tőle valamit, vagy csak barátként tekint rá, és hogy velem mik a tervei a jövőben.

Nem volt még barátom, nem éreztem késztetetést sosem, hogy csak a látszat kedvéért nekem is legyen valakim, ezért az, hogy várnom kell a fiúra, egyáltalán nem zavar. Sőt, még talán jobb is, hogy ha összejönnénk, nem egy párkapcsolat lenne köztünk, amikor csak hétvégente tudunk találkozni, ezért türelmesen várok nyárig, amikor ő is hazajön és tudunk többször személyesen beszélgetni. De mindig kicsit elbizonytalanodok, hogyha a barátnőm azzal fogad az iskolában, hogy látta előző nap valamelyik közösségi oldalon, hogy a leányzó a mi városunkban volt, én pedig nem tudom, hogy találkoztak e a fiúval, vagy csak véletlenül keveredett ide. Ráadásul a szilvesztert is itt töltötte, szintén csak sejtésem van, hogy a sráccal, aki viszont közben ugyanúgy beszél velem, nem érzem, hogy le akarna koptatni, mert valami alakul közte azzal a másik lánnyal. Lehet, hogy csak barátok, viszont lehet, hogy nagyon félreismertem és egyszerre több vasat is tart a tűzbe.

Ha veletek is történt már ilyen, vagy tudtok ilyen esetekről, adnátok tanácsot nekem? Megéri türelmesen várnom a nyárig (nincs más srác a láthatáron)? Próbáljam meg elfelejteni ennek a másik lánynak a létezését, mintha csak egy barátja lenne? Esetleg van köztetek olyan, aki volt már hasonló helyzetben? Mi lett a dolog vége?

Köszönöm szépen előre is a tanácsaitokat!

L/18