Lassan Depressziosnak erzem magam. Ez pontosan miért van?

Azta.. azt hittem egyedül vagyok így. Ugyanez. Utálom az osztályom, az évvégi tanulas lefaraszt, van mikor hanyingerrel kelek fexek. Eddig vezetett. Most fogok kiláballni belőle szerintem mert mint kiderül laltózérzékeny is lettem. Pszichologusnal is voltam. Tehat ja. Ha van kedved dumalni nyugodtan irj. 😀 es ne félj. Én is azt hittem igy fogok meghallni de nem. Most boldogabb vagyok. Es kezdek kilábalni a dologbol😊😊

Sok sikert😀

Legy erős ☺

Általánosban én is így jártam. Tetszett egy fiú aki akkor érettségizett amikor én felvételiztem. Én akkor a padlón voltam, mivel a fiú nem keresett a közösségi oldalakon. Pedig személyesen mindig szépeket mondott. De én nem kezdeményeztem, így egy álom maradt hónapokig. (azóta eltelt 4 év és barátok vagyunk a sráccal.)

Az év végi tanulás mindig fárasztó: szinte minden tantárgyból minden órán doga. Hogy miért? Mert a tanárok rájönnek, hogy kevés a jegy és nem a legegyértelműbbek az átlagok. (Pl: 4,5. Az ötös vagy négyes?!) De ezt az 1 hónapot már fél lábbal is ki fogod bírni. Ilyenkor nem szabad leereszteni, mert akkor nem olyan jegyek lesznek a bizonyítványban, amit szeretnél.

Az osztállyal nekem is gondom volt: folyamatos csúfolás, nem volt összetartás. Én az évfolyamtársakkal és más osztályokkal is jóban voltam. De ha kibírtál 6-7 évet akkor az utolsót is kifogod! KONCENTRÁLJ a tanulásra, és az igaz barátokra!

És igen! Ez a kamaszkor, és egy kezdeti depi. De olyan kamaszos depi, amit neked kell leküzdeni! Elmehetsz a pszihológushoz, de nekem csak időpazarlás volt.

Én akkor éreztem magam jobban, amikor más osztályokból a fiúk úgymond udvaroltak nekem! Akkor az osztályból a fiúk leszálltak rólam.

És én is itt vagyok, hogy szeptembertől egyetemre megyek, boldog párkacsolatban élek, vannak barátaim, legjobb barátaim, és egy szörnyű kamaszkoron vagyok túl! Kitartás! Előtted az élet, amiből néhány év rossz lesz! De előre kell nézni! Ha szeretnél privátban írhatsz!

18/L ☺