Kérdésem azokhoz szól, akiknek szerelmet vallott a legjobb barátjuk, de ők nem viszonozták. Mit éreztetek, amikor bevallotta? És utána?

Mi még kavartunk is, es tinkre ment az egesz baratsag... Mert o csak kihasznalt...😢

Ugyanaz, mint a #2-nél.

Szia! Az én helyzetem elég érdekes. Nem voltam szerelmes a barátomba, ő sok dolgom esett át épp (szerelmi csalódás), félreérthetően reagáltam (levélben). Furán viselkedett korábban is, hiába kértem, hogy üljünk le sörözni például, nem volt hajlandó, elterelte. Szóval a lelkének ápolása után felszívódott, majd hosszú hónapok után írt pár sort, hogy nem tud olyan barátom lenni, amilyennek szeretném. Azóta is értetlenül állok a dolog előtt. Ha nálad egyértelmű a szerelem a másik részéről, mondd el neki, te hogy látod a dolgot. Ha erős és valódi barátság, nem fogod elveszíteni. Ha illúzió és komoly barátság nem volt( mint nálunk), akkor jobb, hogy vége. Azt ne mondd, hogy keressen mást, mert még veled van elfoglalva. De kínáld fel, hogy ritkábban találkoztok. Ha valóban a barátod, tiszteled az érzéseit, teljesen nem hagyod magára, de illúzióban sem ringatod.