Én írtam. Szeretnéd elolvasni? (A többi lent. )

egyszerűen muszáj volt, hogy leírjam, mert már nem bírtam tovább... Úgy érzem, a lelkem már gyógyul.

Szeretném tudni a véleményeteket.^^

Először...

Először féltem tőled, azt hittem, olyan vagy, mint mindenki más.

Én nem tudom, hülye voltam, mégis hogy tévedhettem ekkorát?

Aztán szépen, lassan, de megismertelek.

Most pedig már az életemet sem tudnám elképzelni nélküled!

Mikor rám nézel, elfelejtek mindent, csak te vagy, meg én.

Ám eszembe is jut minden, amikor nem voltál itt még.

Annyira szeretném, hogy egyszer igazán észrevegyél,

De ne csak úgy, mint egy tárgyat, hanem mint egy szerető lényt.

Annyira akarom, hogy te várj rám, s ne én oly annyira rád.

Csak ezt az egyet szeretném, és soha semmi mást…