Annyira tetszik, de mégis megbántottam. Hogyan hozhatnám helyre?

Van egy szép lány aki nemrég jött az osztályunkba, már elsõ nap szimpatikus volt, de hetek multán amikor megláttam hogy milyen okos meg hogyan viselkedik nagyon megtetszett. Én csak bámultam õt, egyszer kiszurta és mosolyogva rámnézett, hűű.. akkor úgy éreztem mintha a lelkembe csapott volna a villám :D , azt sem tudtam hogy köpjek vagy nyeljek. Másnap ismét egymásra néztünk, akkor már énis mosolyogtam, ez igy ment egy darabig (Na jó szerintem én többet néztem õt). Egyszer aztán egy csodálatos szünetben elment melletem, és köszönt, csak úgy random, énis nyögtem valamit. Aztán már beszélgettünk is, annyira aranyos és kedves volt hozzám.

Na de térjek a lényegre, egy nap amikor már úgy voltam vele hogy ideje lenne elmondani hogy mit is érzek, mert már nem bírom a sok szemezést, meghallottam valakitől hogy van barátja... Tudom ez kellet volna hogy legyen az elsõ dolog, de hülye vagyok. Aznap éjjel nem tudtam aludni, csak azon törtem a fejem hogy hogy lehettem ekkora barom, hogy most lehet én is megtetszettem neki és belekavartam a kapcsolatába meg egyéb hülyeségek jutottak eszembe. Rengeteg agyalás után úgy döntöttem hogy már nem nézem többė, így is volt, nem néztem csak köszöntem. Amikor észrevette hogy kerülöm, láttam rajta hogy rosszul esik neki, nekem is fájt, végül már nem is köszönt :( . Egyszer hazafelé menet az útca másik oldalárol odanéztem es őis szomorúan figyelt, bár lehet hogy nem szomorúan csak én képzelődtem. Nagyon bánt amit tettem, de muszály volt, mert szeretem. Tudom hogy úgysem lennék jobb mit a jelenlegije, barátnőm sem volt mėg, nem tudnám hogy mit csináljak. De azért jóban szeretnék vele lenni, mert ez igy rossz, minden nap elmenni egymás mellet...

Az lenne a kérdésem hogy helyre hozhatom e még, vagy inkább ne csináljak semmit?

Na ez hosszú lett, bocsesz.