Azt hiszem szerelmes vagyok a mostoha húgomba. Az baj?

Hát, igazából nem tudom.

Vér szerint tényleg nincs közötök egymáshoz, tehát nem beszélhetünk vérfertőzésről.

De egy kicsit gáz lenne, hogy ugye újra házasodott az egyik szülőd és az előző házasságából hozott lányba vagy szerelmes.

Akkor lényegében a nevelőfaterod/muterod lenne az apás/anyósjelölted?

Tudod ez a forgatókönyv nagyon tipikus!

Az ellenkező nemű mostohatesók, leggyakrabban tinikorban szeretnek egymásba. Hogy miért van ez így?

- mert ott a pubertáskori hormonvasút, ami gerjeszt bennetek bizonyos vágyakat és ilyenkor erősebbek is mint egy normál felnőttnél

- mert nem együtt nevelkedtetek, így nincs igazi testvéri viszony köztetek

- most vagytok abba a korba, hogy keresitek a szerelmet és egymásnak vagytok a legkézenfekvőbbek, hisz egy fedél alatt vagytok és bizonyos értelmében bensőséges a kapcsolat.

Tehát mondhatni szinte adott a dolog.

A ciki nem is ezzel van, hanem a járás utánnal. Egy átlag tinikapcsolat nem tart ki a sírig. És ha a szüleitek között viszont igenis komoly a dolog akkor sajnos később szembe kell néznetek egy igen komoly helyzettel: a szakítás utáni állapottal. Az örökös féltékenykedés, utálkozás, az örökös feszült családi hangulat.

Tinikoromban én is ismertem egy ilyen párt. Még bakfis koromban szurkoltam is nekik, mert tök királynak tartottam. Viszont így felnőttként már annyira nem király dolog, mert nem maradtak együtt és a mai napig fasírtban vannak. És ettől nincsenek igazán boldog családi ünnepek sem, összejövetelek. Mindig megy az utálkozás.

Szóval én azt mondom, hogy tinik vagytok, sok dolog befolyásolja a vonzalmatokat. Ha hosszútávon gondolkodtok, akkor én addig várnék amíg nem biztos, hogy tényleg ez egy komoly kapcsolt nem lesz. Mert nem maga a kapcsolat a gáz, hanem a szakítás utáni feszültség. És ezzel elrontjátok a szüleitek boldogságát is, ami önzőség.