Miért van az, hogy csak akkor kötődöm érzelmileg valakihez, ha szerelmes belém?

Bárkivel ki tudnék alakítani barátságot, de kapcsolatot csak azzal, aki szeretne velem. Az exemmel is nem rég szakítottunk és nem éreztem fájdalmasnak a dolgot... és úgy érzem, hogy akár barátok is lehetnénk a részemről (és egy szállóige ugye úgy tartja, hogy szerelem után nincs barátság). Pedig amíg együtt voltunk akkor élveztem az együttlétet minden formában. Érdekel a saját nemem is, de velük is képtelen vagyok kialakítani kapcsolatot, ha nincs meg részéről a vonzalom. Akkor ez most hogy is van? Vagy egyáltalán honnan tudom, hogy szerelmes vagyok? Van aki le tudja élni úgy az életét egy olyan partnerrel, akivel inkább barátok, mintsem akikre rátalált a nagy szerelem egymás szenélyében?