Akkor most hogyan is van ez?

Olyan, mintha egyszerre két fiúba lennék szerelmes. Az egyiket már majdnem egy éve ismerem, 'jártam' is vele, de óriási vitával lett vége a dolognak. Már kibékültünk, és próbál engem visszaszerezni. Általában én úgy érzem, szeretem őt, de nem akarok vele találkozni, szégyellnék vele mutatkozni az utcán (nem túl kultúrált ember), de egyébként imádom őt, állandóan várom, hogy fent legyen facebook-on, minden üzenetére a lehető leghamarabb válaszolok és mindig próbálok a kedvében járni.:D

A másikat személyesen ismerem, vele csak majdnem jöttem össze...csak sajnos túl sokáig játszottam az elérhetetlent és talált mást. Elég sok emlék köt hozzá, pl amikor először találkoztam vele és olyan zavarbaejtően mosolygott rám, én meg lányos zavaromban össze vissza dumáltam:D és amikor visszaemlékszem az ilyen pillanatokra, mindig a sírás kerülget, mert nagyon hiányzik, de máskor meg legszívesebben elküldeném a francba, még az üzeneteire is csak későn válaszolok...DE: személyesen mindig keresem, akár a fél várost átsétálom, hátha összetalálkozom 'véletlen' vele (nem kis városban lakok), annyi mindent szeretnék neki mondani, hogy bánom, hogy elrontottam az egészet, hogy hiányzik és meg tudnék őrülni, amikor más lányról beszél...mégis, ő ritkán jut eszembe.

Most akkor kit szeretek? Vagy egyikőjüket sem?:(