Vajon van esély, hogy valaha együtt legyünk? 16/L

Megismerkedtem egy sráccal 4-5 hónapja, először abszolút barátként tekintettem rá, icipicit se tartottam helyesnek.

Eleinte éreztem rajta, hogy többet akar, de mivel én sose léptem semmit, alább hagyott a lelkesedése.

(De a barátságunk maradt olyan szinten, hogy lazán leírtuk egymásnak, hogy mennyire szeretjük a másikat.)

Egy-másfél hónapja összejött egy lánnyal, szerintem nagyon szerelmes belé.

Boldogok és minden oké.

De én szépen lassan rájöttem, hogy totál belezúgtam a fiúba. Kezdődött ott, hogy folyton rá gondoltam, féltékeny voltam a barátnőjére, folyton vele akartam lenni, amikor egy sulis kiránduláson együtt aludtunk, iszonyatosan jó volt...

(Akkor már volt barátnője, de nem történt köztük semmi! Viszont egész kirándulás alatt végig együtt voltunk...)

Először azt hittem csak barátként szeretem ennyire...De rájöttem, hogy nem.

Pár hete nem sokat beszélünk, kezdünk eltávolodni egymástól, kerül engem.

(Aminek a barátnőim szerint az az oka, hogy ő is ugyanazt érzi amit én, de mivel barátnője van próbálja elnyomni magában...)

Nem tudom van e ebben igazság, túl mesebeli lenne.

Azt tudom, hogy régen nagyon szeretett, szinte legjobb barátok voltunk, és meglepődnék, ha kiderülne, hogy nem tetszettem neki, mivel annyira egyértelműen látszott.

De most már minden megváltozott! Iszonyatosan hiányzik, rendszeresen esténként álomba sírom magam miatta.

Úgy érzem én rontottam el ezt az egészet. Ha előbb jövök rá, hogy szeretem, mielőtt barátnője lett volna, lehet most már együtt lennénk.

Lehet, hogy még mindig érez irántam valamit, vagy esélytelen?

Nem tudom mit tegyek, sose éreztem még ilyet senki iránt. És az a legrosszabb, hogy tudom, tényleg a lelkébe szerettem bele ennyire, a külseje egyáltalán nem befolyásolt.