Két 14 éves közt mennyi az esély hogy örök szerelem legyen?

Ez engem is érdekelne:(

De szerintem van rá esély csak nagyon kevés sajnos.

érdekesek a kulcsszavak :D

Na de saját tapasztalatból: az örökre ennyi idősen nincs sok esély... mi 15 évesek voltunk amikor összejöttünk, és 23 amikor szakítottunk. Szóval eltarthat a dolog évekig most, amíg kamaszok vagytok meg iskolások... mondhatni felnevelitek egymást ahogy mi is. Aztán az utak jó eséllyel elválnak, más lesz az érdeklődés, mások lesznek a célok, egészen más irányba akar majd menni mindkettőtök élete, akkor is, ha most még szentül hiszitek, hogy mind a ketten kertes házban akartok lakni és orvosok lesztek. Mi is együtt jártuk végig a középsulit, ahogy vége lett még el-el voltunk, bontogattuk a szárnyainkat de kezdtek annyira elválni a terveink és a céljaink hogy becsődölt a közös jövő ezért mentünk két fele és most mindenkinek jó.

Ettől függetlenül nem lehetetlen, mivel ha nem sodor kétfelé az ár elképzelhető, hogy simán együtt maradunk békében szeretetben.

Annyi az esély mint két 27 éves között pl.

De ha haláluk előtt jönnek össze akkor 100% esély van arra hogy együtt maradnak 😆😆😆😎

teljesen mindegy, hogy az emberek hány százalékának sikerül véglegesen jól. egyedül az számít, hogy neked hogy sikerül. ez pedig semmilyen összefüggésben nincs azzal, hogy másoknak milyen arányban sikerül és hogy mik a globális statisztikák. a statisztikákban nagyon sok jó és nagyon rossz dolog kiad valamilyen átlagot, ami az ég világon semmit nem mond el azoknak a minőségéről a, amikből az átlagot számolod.

honnan tudod, hogy mi az igazán jó számodra és a másik számára? ha örökre együtt maradsz valakivel, akivel valójában egy idő után már nem is szeretitek egymást és nem működik a dolog, de mégsem változtattok, az jónak számít? vagy az számít jónak, ha kiderül, hogy nem működik, ebből tanultok mindketten, továbbléptek és a következő, vagy az azutáni már jól fog működni és utána lesztek majd valaki mással örökre boldogak? persze a legjobb az, ha már az első kapcsolatért hajlandóak vagytok és tudtok is eleget tenni hozá, hogy ami nem működik azt helyrehozzátok és így ne a személyt kelljen lecserélnetek, hanem a körülményeken változtassatok.

járni sem elsőre tanultál meg, hanem botladoztál, néha elveszítetted az egyensúlyodat, elestél, felkeltél, voltak kisebb-nagyobb botlások, kudarcok, amiket sikerek követtek és végül megtanultál biztosan állni a lábadon és egy idő után már tudtál járni, aztán meg már futni is tudtál. sőt talán később még tovább fejlesztetted és még táncolni is megtanultál.

semmilyen folyamatnál nem az számít igazán, hogy elsőre hogyan megy és hogy az első próbálkozásod mennyire tart majd sokáig. öröm, ha már elsőre jól megy valami és hatalmas motiváció tud lenni a folytatáshoz, ha így van. meg is kell érte mindent tenni, hogy már elsőre minél jobban menjen. de a lényeg az, hogy ha valami nem megy jól, akkor minél hamarabb derüljön ki, minél gyorsabban okulj belőle és javítani tudj a dolgokon. azt sem szabad szégyellni, hogyha ez egyedül nem megy, azért vagytok ketten egy kapcsolatban, hogy együtt hozzátok helyre, ami nem működik és ha a megoldást keresitek egymásban, nem a problémát, akkor sokkal több esélyetek van a sikerre - és arra is, hogy akár már az első próbálkozás sikeres legyen és örökre együtt maradjatok. de ehhez egymással és a közös problémáitok megoldásával kell foglalkoznotok, nem azzal, hogy másoknak milyen arányban megy, meg hogy kinek miért nem megy. azok nem ti vagytok és arra nektek nincs semmi hatásotok. egymásra és a saját sorsotokra viszont van, sőt ez szinte kizárólag csak rajtatok múlik! ne az esélyeiteket latolgassátok, hanem az utatokat egyengessétek, figyeljetek oda egymásra és tegyétek meg, amit lehet, hogy minden minél jobban működjön, aztán a dolgok majd alakulnak a maguk rendje szerint...

konvergál a 0-hoz, de egyik haverom valószínűségszámítási gondolatmenetet osztom meg, ami közelebb áll a valósághoz :D

50%. Vagy igen, vagy nem.

De hallottam már olyanról is 9gag-en, hogy az óvodai szerelmével házasodtak össze :)