Ti hogy látjátok a helyzetemet? Mit tennétek a helyemben?

"Viszont, ha vele vagyok, vagy vele beszélgetek, végtelen nyugodtságot érzek, nem ugrik ki a szívem a helyéről, és nem izzadok mint ilyenkor a szerelmeseknél elé fordul."

Nem tudom, hogy ezt negatív érvnek szántad-e a szerelemre vonatkozóan, pedig szerintem épp az ilyen állapot rendkívűl pozitív. Amikor "kiugrik a szíved a helyéről", az inkább fellángolás, szenvedélyes szerelem, ami nem egyenlő a tartós, mélyérzésű szerelmekkel.

Én úgy gondolkodnék, hogy mindenképp megpróbálnám. Ha reálisan belegondolok, csak is így fog létrejönni egy kapcsolat, ha megpróbálod, ha már határozottan érzed, hogy jó neked. Természetesen ez a próbálkozás nem kell erőltetett legyen, amennyire kellemes nektek, jelzed vele, hogy jelent neked valamit, épp annyira, hogy felfogja, tehát nem a nyomulás a cél. Csak egy természetes jelzés, amit bóknak is vehet akár, ha nem is akar többet barátságnál. Onnantól kezdve szerintem már rajta múlik, hogy miképp reagálja le, és ha pozitívan, akkor a többi jön magától, nem kell erőltetni.

Az emberek mégha belül azt érzik is, hogy nagyon akarnak egy kapcsolatot, valójában szerintem egy kapcsolat sem mükődik úgy, hogy megfeszülnek benne, miközben nem érzik tisztán, hogy mit szeretnének.