Legyek Tökös, és merjem megtenni?

Szóval a történet a következő. Volt egy kapcsolatom, majdnem két évig tartott, nemrégen lett vége. Elég viharos volt, volt, hogy szüneteltünk kicsit, de idén júniusba szakítottunk. Az oka, hogy újraérettségiztem, és kicsit ideges voltam, erre ráment a kapcsolatunk. Tehát a lány szakított velem. De másnap már a szomszédjával ismerkedett... Én mikor ezt megtudtam részegen csináltam egy kis butaságot. Összefirkáltam a lépcsőházuk ajtaját alkoholosfilccel, illetve a haverjaim megdobálták az ablakát kecsapos tamponnal. Mondanom se kell, hogy kiderült, és nagy balhé volt belőle.. Végül nyárára én meg a várost is elhagytam hogy felejteni tudjak. Elmentem dolgozni az ország másik felébe. Ám nyár közepe, vége fele felkeresett, hogy ő még szeret és nem tud nélkülem élni. Mikor hazajöttem nyár végén összejöttünk újra, titokban, hogy a családja, és az én családom se tudott róla, mivel az ő családja ugyebár utál engem, az enyém meg őt nem csípi. Csak a barátok tudták.

Na most egy hónapja kb újra vége lett... belefáradtam abba, hogy titkolni kell egymást, stb.. így vége lett.. Pedig talán az édesanyja már biztatta is volna pont, hogy nekünk még van közös jövőnk, és hogy azért csináltam a dolgokat, mert szerettem. Ezt a lány mondta mikor még beszéltünk. Tehát ha minden igaz, az anyja mar kezdett enyhülni.

Piszkosul hiányzik, nagyon szeretem... minden percbe ő jár a fejemben.. Jön a karácsony, és azon gondolkozok, hogy írok neki kézzel egy levelet és elküldöm a címükre, hogy lássák mindannyian, hogy van vér a pucámban és fel merem vállalni a dolgokat, és hogy szeretem. Látná az egész család hogy mennyire szeretem még azt a lányt és, hogy mindent megtennék érte.

Nem tudom, hogy meg merjem-e tenni. Lehet hogy az apja balhézna egyet, amihez nincs kedvem... De lehet hogy épp ellenkezőleg történne, és jól sülne el a dolog.

Félek hogy ha nem teszem meg bánni fogom egész életemben, de attól is félek, hogy hogyha megteszem azzal csak még nagyobb galibát csinálok.

Szerintetek?