Már túl vagyok rajta, miért gondolok rá mégis?

17 éves vagyok, volt barátom is ennyi. 2 hónapot jártunk, majdnem 4 hónapja szakított velem. Nehezen, de túltettem magam rajta, viszont még nem tudok rá úgy gondolni, mint mondjuk egy fiú osztálytársamra. Már nem érzem iránta azt, amit egykor, nem tudok sírni miatta, mondhatni nem is hiányzik, de szinte mindennap gondolok rá. Csak egy-egy szóra, amit mondott, egy-egy mosolyára, vagy mondatára, esetleg hova mentünk, mit csináltunk. Ez miért van? Nem akarok rá gondolni, de "megtiltani magamnak" vagy elfojtani sem szeretném ezeket az emlékeket. El fog múlni teljesen? Mit tegyek?