Amennyiben még nem vagy 16 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
Felesleges az aggodalmam? Mit kéne tennem?
Még nyár elején megismerkedtem valakivel, aki szimpatikus volt számomra, és mivel kiderült ő is hasonlóan érez, találkoztunk. Azonban, az első találkozásunk nem sikerült valami jól, legalább is számomra.
Azonban valamilyen oknál fogva mégis tovább beszéltem vele interneten keresztül, hátha nőnek majd az iránta táplált érzéseim. Valóban így lett. Minden áldott nap rengeteget beszéltünk, nagyon megkedveltem őt. Állandóan rá gondoltam, mégsem éreztem ezt még szerelemnek. Ritkán tudunk találkozni sajnos, így a következő randinkra Augusztusban került sor. Izgultam, hogy ez is katasztrofálisra sikerül majd, és valóban nem volt olyan, mint amire vártam. Bár ez alkalommal éreztem iránta valamit, ott voltak a pillangók, de nem olyan intenzíven. Ahelyett, hogy megtudtam volna, hogy érzek, csak még jobban elbizonytalanodtam.
Azóta rájöttem, hogy tényleg szeretem, és úgymond összejöttünk. Egyszerűen... hihetetlenül fontos számomra. Minden porcikáját tökéletesnek látom. Már a puszta gondolatára elmosolyodom. Vele képzelem el a távolabbi jövőmet is. Volt egy alkalom, mikor hihetetlenül összevesztünk, akkor azt hittem örökre elveszítem. Borzalmas érzés volt. Mintha meghalnék legbelül. Azóta most készülünk ismét találkozni, de félek... Félek, hogy élőben az érzéseim ismét cserben hagynak, és szakítanunk kell.
Kérlek, segítsetek... Mit gondoltok? Alaptalan a félelmem?
A szerelem nem csak a másikon múlik, hanem rajtad is, mert a szerelem az önhipnózis eredménye is.
Ha megvan a szexuális vágy, intimitás, + közös jövőt illető elköteleződés, akkor erős szerelemre van esély, de ugye ez olyan mint a tűz, pakolni kell rá a fát, különben kialszik.
Szóval ne légy olyan mint a többi birka, aki hátradől, aztán csodálkozik hogy "ja, elmúlt?".
Dolgozzatok érte közösen, és egymagatok is magatokban.
Az írásod nagyon emlékeztet a saját helyzetemre a szerelmemmel.
Mi is a múlt csalódásai miatt féltünk, nem akartuk elhinni a másikat, féltünk hogy csalódás fog ismétlődni, arról nem is beszélve hogy mindketten átéltük már a tipikus plátói elérhetetlen szerelmet amitől szabályosan szenvedtünk, és ezért az még intenzívebb volt. De mivel mi közeledtünk egymáshoz, ezért ez a nagyobb intenzitás máshogy jelentkezett, nem volt az a tipikus régi szerelmes érzetünk mint régen, akkor, az elérhetetlennél.
Azóta mégis együtt vagyunk, lassan 1 éve, és olyannyira közel kerültünk egymáshoz, hogy már fel is ismertük, hagytuk ki bontakozni és be is vallottuk a másiknak, hogy szerelmesek vagyunk.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!