Most lépjek én? Mi van ha már túl van rajtam?

Rég óta ismerjük egymást. Én 13 voltam és ő 16. Nevelőapámon keresztül a távoli rokonom és hát az elején nem anyira bírtam meg minden . Aztán elkezdtünk irkálni facebookon,de teljesen random dolgokról semmi hátsószándék.Most 3 évre rá (16,19) kialakult köztünk egy nagyon szoros kötődés ,legalábbis részemről. Nagyon sokat irkáltunk,skypoltunk meg telefonáltunk mivel messzebb lakunk egymástól. Egy ölelésnél ugyan bem volt több én mindígis tudtam hogy lehetne. Ő nagyon féltett, szerintem önmagától is . Aztmondta nemtud velem olyan lenni mint a többi lánnyal mert olyan finom és törékeny vagyok. De aztán ahogy telt az idő egyre furábban viselkedett és aztmondta őn már nemtud megérteni éa hogy már kinőtt abból amibe én csak most kerülök bele. Aztmondta majd később talán újra megtalálhatjuk egymást. Azt mondta vigyázzak magamra és elköszönt. Igazából nemtudom hogy le e akart ezzel rázni vagy azért engedett el mert úgy látta ez jobb mindkettőnknek. Nemtudom komolyan vett e kettőnket éa hogy hiányzok e neki eggyáltalán.

Ez kb 4 hónapja volt és most lesz a szülinapja. Arra gondoltam felhívom hisz csak egyszer húsz éves az ember de aztán eszembe jutott hogy küldenék neki ajándékot a szobatársán keresztül, egy borotvát mert mindíg mondogattam neki hogy borotválkozzon meg ,így hát mingyár tudná kitől van az ajándék. Nem írnák neki semmit csak h boldog szülinapot szal semmi nyálas.

De attól félek hogy ő ezt nyomulásnak venné vagy nemtudom. Lehet hogy ő már nem akar semmit és lehet van barátnője is. Igazából ezzel csak azt szeretném elérni hogy tudja hogy én nem felejtettem el és várok rá ha kell . De lehet jobb lenne ha csak felhívnám ,nemtudom. Szerintetek?