Normális, hogy így gondolkodok? Mit tehetnék a félelem ellen?

Hamarosan 16 leszek, de félek a szerelemtől. Több lehetőségem is lett volna összejönni valakivel (nem önteltségből mondom, tényleg), de nem mertem. Úgy érzem, mintha félnék az ellenkező nemtől. Félek, hogy ha belemennék egy kapcsolatba, akkor egyszer eljönne az az idő, mikot többet szeretne tőlem a párom, mint amire fel vagyok akkor készülve, kényszerítene, kihasználna, kihasználná az ő fizikai fölényét, vagy ilyesmi. Nem merek közeledni a fiúk felé, csak akiket régóta ismerek, és tudom, hogy nem akarnak tőlem semmit. Szerintem ez nem normális, szerintetek? Mit tehetnék ez ellen?