Ennyire nem tudnék túllépni?

18 éves srác vagyok.

Több, mint 3 éve, hogy első exemmel szétmentünk, 14 éves voltam, mikor összejöttünk,nagyon megszerettem, jó hatással volt rám, a tanulásban is sokkal jobban teljesítettem. (2020 februártól együtt voltunk jövő év áprilisáig) Életem egyik mélypontján (iskolai bántalmazás, baleset) szakítottunk, abban az évben hallani sem akartam a randizásról és a kapcsolatokról.

Rá egy évre nagyjából, megpróbáltam mással, szétmentünk a bizalmi gondjaim miatt, tartott kb 1 hónapig, nem foglalkoztam a szerelemmel utána se egy ideig. Tavaly óta pedig bárkivel beszélek, bizalmatlan vagyok, semmi sem tud kitartani sem sokáig, és mindig oda jutok vissza, hogy hiányzik az első exem. Az a srác, aki megmutatta mi a szerelem, és azt is, hogy milyen az, amikor elveszi az élet ezt. Ekkoriban még egy lánnyal is elkezdtem ismerkedni, hogy nem-e arról van szó, hogy mégsem vagyok meleg, de nyilván abból sem lett semmi, viszont szerencsére megértő volt, és jóban maradtunk. Gyakran rákerestem a profiljaira, viszont idén szeptemberben tiltottam mindenhol, és ezt abbahagytam. A szakítás óta egyáltalán nem beszéltünk, és nem is szeretnék, mert tudom, hogy csak rosszabb lenne.

Viszont, ha lenne egy gomb, hogy visszamenjek az időben, és megakadályozzam, hogy szakítsunk (eltávolodtunk egymástól, nagyrészt miattam, itthoni gondok miatt, és mással jött össze utánam hamar, mert a végén már semmilyen se volt a kapcsolat, én is kiszerettem volna magamból), akkor azonnal megnyomnám.

Nagyon fiatalok voltunk mindketten (1 évvel idősebb nálam egyébként), így biztos az is rátett arra, hogy ennyire megvisel a dolog.

Most már nem jönnék össze vele, akkor miért érzem azt, hogy hiányzik? (visszacsinálnám, igen, de jelen élethelyzetemben nem tenném meg, hogy újrapróbáljuk)

Tudom, tudom, a gyakorin ezt nem tudják megmondani, csak én tudhatom, de ha valakinek lenne tanácsa, akkor nagyon nagyon megköszönném.