Amennyiben még nem vagy 16 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
Mit kellene csinálnom?
Röviden leírom az esetet.
Kb 16-17 éves koromban szerelmes lettem az egyik lánybarátomba. Nem kicsit, hanem nagyon-nagyon. Amikor ő ezt megtudta kb. másfél év múlva, megszakította velem a kapcsolatot, és teljesen elromlott a barátságunk, egyszerűen nem tudtam tisztázni vele. Azért nem vallottam be neki, mert ő akkor kapcsolatban volt és egyrészt nem akartam kellemetlenséget okozni neki/nekik, másrészt meg nem mertem kockáztatni a barátságunkat emiatt. Teltek az évek, tetszettek lányok, voltak is akikkel elég közeli kapcsolatba kerültem, de egyikük sem váltotta ki belőlem azokat az érzelmeket mint az az első lány. Most vagyok 24 éves. Még mindig úgy érzem hogy ő lenne az igazi, egyszerűen nem tudok rajta túllépni, pedig már több éve egyáltalán nem beszélünk, csak szülinapokkor, meg egyéb alkalmakkor felköszöntjük egymást. Minden lányban őt keresem, és így nem tudok tényleg továbblépni. Gondolkodtam már rajta, hogy elhívom őt valahová csak találkozni, beszélgetni, beülni egy italra vagy mittudomén.
Nem tudom mit kellene csinálnom. Ő most is boldog párkapcsolatban van, és amúgyis esélyem sem lenne nála.
Az első kérdés mindig az legyen magadhoz, hogy valóban túl akarod-e tenni magad, és el akarod engedni vagy csak azt mondod és ezzel magadnak is hazudsz és nem haladsz semerre sem.
Egyébként hasonló helyzetben voltam. 4 éve váltunk szét a sráccal, de senkinél sem éreztem azt, mint nála. Szívesen elbeszélgetnék vele most. Érdekel, mi lett belőle, hova jutott, de úgy érzem, csak feltépnénk a régi sebeket, ha újra találkoznánk.
Egyébként szerintem, ha nem lenne párja, írhatnál neki, de így nem tenném.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!