Minek kell pár fiatalon? Mi értelme van a szerelemnek és a párkapcsolatnak fiatalkorban?

Mert:

- Érzelmeket nem csak a középkorúak élnek meg.

- Szükséges az egészséges személyiség, és a párkapcsolati intelligencia kialakulásához.

- Az embernek vannak vágyai.

- Jó érzés, ha szeretnek.

- Meg egyszerűen jó érzés jól érezni magam.

"Nagyon korai még."

Egyáltalán nem. Komoly szakemberek véleménye, hogy akinek az életéből a gyerek- és tiniszerelem kimarad, annak nagyobb valószínűséggel lesznek később párkapcsolati, vagy személyiségi problémái.

"Nekem sincs barátnőm, nem is kell, semmi értelme nincs."

Ilyen EQ-val szerintem ne is legyen. ;-)

De majd ne gyere ám ide 35 évesen sírni, hogy "jaj, még tök szűz vagyok, nem is csókolóztam, engem nem szeret senki, míg másoknak már tizenévesen van szerelmük."

"Ti is egyetértetek?"

A legkevésbé sem.

"Mi értelme? Miért kell barátnő/barát?"

Fentebb kifejtettem.

#1 "14 éves tényleg fiatal azért"

Dehogy.

Nyilván nem ugyanaz egy szerelem 14 évesen, mint 50 évesen, de az életkori sajátosságok mellett egyáltalán nem korai. Még akár óvodás korban sem. Persze, nyilván, mint írtam, nem ugyanaz egy gyerekszerelem, mint egy felnőtté, másképp mutatkozik meg, de ez az egészséges. A gyermek- és fiatalkor arról is szól, hogy az ember a szükséges viselkedési formákat elsajátítsa, és érzelmileg is tanuljon és tapasztaljon.

Mert jó érzés szeretni, meg szeretve lenni?

"Semmit nem kap belőle az illető."

Dehogynem! az egyik legcsodálatosabb érzést.

"Fiatalként a tanulásnak és a családnak kell fontosnak lenni."

Nem. Faitalként fiatalnak kell lenni. Ehhez nem csak a tanulás tartozik hozzá, hanem a társaság, barátok, szerelmek is, sőt, még a szabadidő, a kikapcsolódás is. Ezek alapozzák meg, hogy ép, kívül-belül egészséges felnőtt legyél. Nézz csak magadra: neked ezek kimaradtak, és már látszik rajtad ennek a negatív hatása. Keserű vagy és gyűlöletes.

Nem mellékesen: egy huszonéves már javában felnőtt.

"Fiatalként a tanulásnak és a családnak kell fontosnak lenni."

Volt olyan osztálytársam, aki hasonlóan gondolkodott. Az egyetem végéig semmi másra nem koncentrált, mint a tanulásra. Most képtelen bárhová beilleszkedni, és 40-hez közel sincs még senkije. Talán van valami összefüggés a két dolog között, mert akiket ismerek hasonló felfogású embereket, mind egyedül maradtak, és a maguk kis világában éldegélnek, de még a munkában sem túl sikeresek.

"Szintem kimondottan undorító"

Szerintem meg kimondhatatlanul cuki. <3

Szerintem senkit se érdekel, ha te ezt gondolod. Elég nehéz is úgy vitatkozni veled, hogy egyáltalán nem írtad le, hogy mért gondolod ezt. Az ember társas lény, ezt fogadd, mert tenni nem lehet ellene. És amíg nem volt soha barátnőd, addig nehéz is lesz neked megmagyarázni, hogy mért jó. Azonban ahhoz, hogy felnőttkorban is sikeres tudj lenni párkapcsolatok terén, szerintem nagyon fontos a fiatal kor, hiszen ekkor van a legtöbb lehetőséged arra, hogy tapasztalatot szerezz. Az, hogy "semmit nem kap belőle az illető" szintén baromság, hiszen elég nagy baj lenne, ha egy kapcsolatban nem lenne semmi pozitív. Minden embernek vannak különböző vágyai, amiben benne vannak a fizikai kapcsolatot tartalmazók is, így például az ölelés, csók, stb. Egy boldog élethez fontos, hogy ezeket is megélje az ember, és ezt egy párkapcsolatban a legkönnyebb.

Nem baj, ha téged zavar, hogyha fiatal párok ölelkeznek, csókolóznak, puszilgatják egymást, de szerintem elég sokunk nevében mondhatom, hogy magadnak is szívességet teszel azzal, ha ezt a véleményedet többnyire megtartod magadnak.