Működhet ez a fajta szeretet, úgy, mint a szerelem?

Van egy fiú, nagyon nagyon jóban vagyunk és elképesztően szeretjük egymást. Nagyon zárkózott egyén és sikerült tényleg közel kerülnöm hozzá. Mindent őszintén elmondunk egymásnak a közöttünk feszülő dolgokat mindig meg tudjuk beszélni. Nekem már régóta tetszett, ezért nagyon nyomultam felé végül sikerül annyira jóba lennem vele, hogy ténylegesen szerelmes lettem. Eleinte egyfajta megszállottsághoz hasonlított az egész a részemről, aztán jó barátok lettünk és még mindig tetszett most meg teljesen belebolondultam és ezt ő is tudja. Neki volt régen egy tipikus elsőlátásra szerelemi élménye, amit nem viszonzott a lány és nagyon nem is volt vele baráti kapcsolata, közös érdeklődési kör ilyenek viszont 4 évig volt szerelmes belé, de már túltette magát rajta. Pont ezért, abból a szerelem érzésből tudja, hogy nem szerelmes belém, viszont iszonyatosan szeret és jobban kötődik hozzám és nagyon fontosnak tart, féltékeny sokszor és nem akar elveszíteni. Szexuális kapcsolatunk is van(elég jó), de nem ez az összekötő kapocs közöttünk. Csak arra vagyok kíváncsi, hogy a másik félnél is kialakulhat több? Vagy ne rágjam magam rajta és fogadjam el így a kapcsolatunkat és ne is várjak többre. Így is nagyon szerencsésnek érzem magam, de félek, hogy valakibe újra szerelmes lesz és bár nem dobna el, mert nagyon jó haverok vagyunk, de semmi esélyem nem lenne és nagyon félek emiatt.

Hasonló történeteket szívesen meghallgatok nagyon kiváncsi vagyok mások tapasztalataira, úgyhogy privátban vagy akár itt meséljetek kérlek!!