Van olyan sztoritok, hogy egy külső személy segített a kiszemeltetekkel összehozni titeket?

Egyik volt haverom járt egy lánnyal,és mi találkoztunk a városban velük,velük volt a lány nővére is.Én a köszönésen kívül nem mondtam mást a lány nővérének,mert visszahúzódó vagyok/voltam mindig is.Viszont többször is összetévedt a pillantásunk.Velem is voltak páran haverok,akik a maguk módján próbáltak jópofiskodni neki,és én úgy voltam vele,hogy nekem úgy sincs esélyem.Később találkoztam haverommal,és ő mondta hogy a lány rólam kérdezett,és megkérdezte haverom hogy tetszik-e nekem,én mondtam hogy igen,de az nem jelent semmit,mert velem nem járna jól,de azt mondta a haverom próbáljam meg,mert bejöttem neki a külsőmmel és azzal hogy nem voltam nyomulós.Azt is mondta hogy a lány azt szeretné,ha írnék neki levelet (ez még 2004-ben volt).De én nem írtam neki mégsem,mert akkor önbizalomhiányom volt,bárki bármit is mondhatott nekem az ellenkezőjéről.Később megint találkoztunk haverommal,azt mondta hogy sejtette hogy nem merek majd írni neki,ezért bátorkodott ő írni a nevemben helyette.Nem sokra rá összejöttünk a lánnyal és 6 évig voltunk együtt.Viszont hogy mi állt a levélben pontosan,azt soha nem tudtam meg.

Egy jó 1 éve kezdtem el beszélgetni egy lány évfolyamtársammal. Egész online oktatás alatt írogattunk, aztán az egyik osztályársa (szintén lány) segített nála nekem. Mikor visszamentünk találkoztunk, kioffolt. Nyáron szünetet tartottam a csajozással, max azzal a lánnyal beszélgettem néha aki segített nekem. Szimpla barátként tekintettem rá, külsőre nem fogott meg. Aztán szeptembertől többet kezdtünk beszélgetni, novemberre bele is szerettem...Gondolom nem kell mondjam, hogy azóta együtt és boldogok vagyunk🥰