Nagyon hiányzik az exem, nem tudom őt elfelejteni... Mit kéne tennem?

Sziasztok!

Több mint 1, 5hónapja, hogy szakítottunk a párommal. Nagyon hirtelen történt, egyik napról a másikra. 2,5 évet voltunk együtt, ami nagyon sok idő. Szakítás oka röviden, egyik pillanatról a másikra azt mondta hogy már nem szeret, régóta érzi ezt, hogy csomó jó programot elhalasztottunk mert én akkor lelkileg rosszul voltam, hogy 1,5 évig irányítottam, bevallása szerint(mert hogy nem találkozhatott a barátaival, pedig ez nem igaz, hisz volt, hogy én mondtam, hogy menjen találkozzon velük), és hogyha találkozott volna akkor biztos végig nekem kellett volna írnia... Ez sem igaz, nekem bőven elég lett volna ha annyit ír hogy jól van, aztán ír mikor hazaért. Régebben elgondolkodtam a szakításon én is mikor csúnyán bánt, beszélt velem. ((disznónak hívott, hazug-hülye pics*nak, vagy k*rva anyázott, nyomoréknak nevezett ha ideges volt. Mindig azt mondta ezt én generáltam ki nála, hogy ilyeneket mondjon rólam /nekem... Ha sírtam nehezen vigasztalt meg, szinte 90%-ban könyörögnöm kellett a vigasztalásért. De egyszerűen nem tudtam szakítani vele akkor mert szerettem... Még most is szeretem. Annyi jót éltünk át a rosszak mellett, annyi jót tanított nekem..

Az elején nagyon rosszul voltam, 0-24-ben zokogtam, nem bírtam enni, se semmi. Ez mára lecsökkent annyira, hogy minden nap sírok de legalább már enni tudok. Viszont, még mindig nem tudom túl tenni magam rajta... Van, hogy annyira pozitív vagyok hogy azt érzem túl tettem magam, aztán mintha arcon csaptak volna, máris újra azt érzem szeretem és nem tettem rajta túl magam... Annyi mindent éltünk át együtt, annyi minden szép volt... De annyi rossz is. Próbáltam a rosszra koncentrálni,hogy túl legyek rajta de nem megy... Egyszerűen annyira kötődtem / kötődök hozzá. Fáj, hogy már nincs, fáj, hogy nem érdeklem, fáj, hogy csúnyán beszélt velem, fáj, hogy én jobban szerettem őt mindig. Én valamiért annyira azt éreztem és még mindig azt érzem, hogy nekem ő az igazi... És... Nagyon hiányzik.

Voltam buliba, ott sem tudtam elterelni a figyelmem róla... Nagyon sokat vagyok barátokkal, próbáltam ki új dolgokat de sajnos semmi sem hatásos. Annyi de annyi kérdésem van, és olyan rossz hogy nem kapok rájuk választ...

Minden nap vele álmodtam, már csak ritkán álmodok vele,de az általában jó álom, és emiatt is nagyon hiányzik. Mikor felkelek, van, hogy sírok. Napközben is sokat jön rám a sírhatnék.

Nem tudom mit tegyek, kétségbe vagyok esve, és azt érzem senki nem ért meg... 😔