Érdemes lenne újra elkezdenem beszélgetni vele?

Három éve általánosban egy osztálybeli szerelmi csalódás után hetedikesen beleszerettem egy nyolcadikos lányba, aki az egyik tanár gyereke volt. Barátai közül sokan régen az én barátaim is voltak még ovodában. Nem ismertem (és még igazából most se teljesen), de belekezdtem és ráírtam először nőnap alkalmával, majd két nappal később megírtam, hogy szeretnék a barátja lenni. Ő meglepően kedves volt, és elkezdtünk ismerkedni, de sajnos csak írásban, élőben nem mertem vele beszélni, és igazából én csak magamról meséltem neki sokszor, róla túl sok mindent nem tudtam meg,csak azt, hogy orvos akar lenni és hogy Miskolcra megy tovább a Földesbe. Egy normális lány, de akkor épp kapcsolatban is volt egy másik tanár fiával. Személyesen nem mertem beszélgetni vele, mert mindig a barátaival volt, de gyakran köszöntünk egymásnak és már akkor is zavarba jöttem. Facebookon viszont meséltem a korábbi lányról meg egy régi versemet megmutattam neki, ami nagyon tetszett neki. Nagyon normális és kedves volt mind élőben néha mind írásban, de volt pár fiúbarátja, akik gyakran nem durván, de röhögtek rajtam, szórakozgattak. Egy hónappal, miután először írtam rá, bevallottam neki írásban, hogy tetszik nekem, és még egy rövid reménytelen hangzású verset is írtam neki, ami utólag elnézve saját szemmel nagyon gagyi lett. Rendes volt velem, nem volt semmi, megértette, néha ezután talán direkt nagyon normálisan köszönt rám, az osztálytársai meg elkezdték a bohóckodásokat. Továbbra is írogattunk, volt, hogy meg akartam kérni, hogy keringőzzön majd velem, egyszer el akartam hívni nyáron egy személyes beszélgetésre, csak nem ért rá akkor, de nem látszott, hogy megutált volna. Aztán még június elején szakított a barátjával, én bolond meg, alig egy héttel, miután értesültem erről, ráírtam normálisan, hogy nem akarja-e velem összejönni. Normálisan válaszolt, és észhez térített, és még mindig váltottunk néha pár szót ősszel, legutóbb a névnapján köszöntöttem fel következő év elején, majd megszakadt a kapcsolatunk. Aztán tavaly ősszel ráírtam, hogy ne haragudjon a két évvel ezelőtti nyomulásomért, de nem zavarta, kicsit beszéltünk és ennyi. Utólag éreztem magamon, hogy ezt talán csak beleerőltettem magamba, mert az előző lány töbv évig is tetszett (gyerekszerelemként), és korábban kedves volt, csak megutált, mert egy új osztálytárssal ,,összejött'' és én gyerekfejjel féltékenykedtem még negyedikes koromban. Ez a lány meg az egész iskolában a legszebb volt tanárok szerint, így azt hittem, éreztem, hogy beleszerettem. Most csakúgy ránéztem nemrég az oldalára facen, és a legújabb fotóin nagyon szépnek látszódott. És magam sem tudom miért, de mintha kezdene ez kialakulni bennem, és lehet tennék egy próbát, de rögtön egy személyes találkozóval kezdeném, ha sikerülne. De jelenleg semmit nem tudok róla, hogy van-e most barátja, vagy tetszik-e neki valaki, hogy fogadná ezt. Megérné belekezdeni?

17/f