Nagyon megbántottam egy csodálatos lányt, mit tegyek?

Az osztályommal nemrég összefutottunk. Van egy lány onnan, aki nagyon szép és kedves, éppen szünetet tartott az előző barátjával. Ennek a lánynak vegig tettem a szépet, de nem vett komolyan mert elég szórakozott vagyok mindig. Aztán mikor kettesben maradtunk, megkértem hogy vegyen komolyan mert amiket mondok azt ugy is gondolom, és jöjjön el velem valamikor valahová. Azt mondta meggondolja. Vegig rendes voltam vele, elmondtam neki hogy régóta bejön, csak féltem lépni, és ő végul belement, hogy eljön velem. Miután elment, én az idióta fejemmel (ittam, tudom ez nem mentség, és vagánynak akartam látszani), elkezdtem tenni az arcom, hogy huu eljön velem mert lekamuztam neki a csillagokat is, meg ilyenek, aztán az este után szinte nem is kerestem, amit ő szóvá is tett nekem, de nem foglalkoztam vele. Aztan három nappal később amikor beszeltünk, elmondta hogy akkor ő nem fog erölködni, ha ennyire nem érdekel engem, én meg azt mondtam hogy nem is tudom készen állnék e egy kapcsolatra, mert nekem is most lett vége. Kiakadt, hogy akkor minek teszem neki a szépet, ha utana szarok a fejére, elmondta hogy azt se tudom mi van vele, mert nem érdeklodtem, elmondta hogy szuksege lett volna a támogatasra, mert ő meg miattam veget is vetett az eloző szünetben lévő kapcsolatának, és az apja is nagyon beteg és korhazba került, raadasul o is rosszul volt egesz hetvegen, és hogy csak a szám nagy, de pont olyan vagyok, amilyennek mindenki gondol,(és ez sajnos mind igaz, mert közös barátunk vele volt, és ő tudott mindenről) , aztán elküldött a lány a fenébe. Először probaltam nem törődni ezzel. Aztán másnapra mar nem is tudtam kiverni a fejembol az egeszet, és hivott a közös haverunk is, hogy hogy lehetek ekkora szemét balfasz, raadasul azt is elmondta, hogy a lány megtudta, miket mondtam aztnap este a haveroknak, hogy kamuztam meg ilyenek. Akkorra már rám jött a sírógörcs, hogy hogyan lehettem ennyire idióta vadbarom, hogy egy ilyen csodálatos, szép, okos és kedves lányt elengedtem a kezeim közül, rájöttem mit is vesztettem el és hogy igazaból mennyire odáig vagyok érte, viszont ő hallani sem akar felőle, de én szeretném rendbehozni az egészet, annyira megbántam, szörnyű ember vagyok, és mindezt azért, hogy nagymenőnek tűnjek.. kérlek segítsetek, mit tegyek? sajnalom nagyon hosszú lett