Amennyiben még nem vagy 16 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
Lenne szerintetek még valaha esélyem nála, vagy teljesen felejtsem el?
Nah akkor most elmesélem az én történetemet! :)
Egész óvodás koromtól kezdve, 8. osztályig, oda voltam egy lányért, akibe tényleg szerelmes voltam, és ő is belém. Ez a tipikus gyermek szerelem volt...és mégis olyan mély nyomokat hagyott bennem, amire a mai napig emlékszem...
Sajnos eljött a középiskola, így szétváltak útjaink...
Közben azért beszélgettünk még egy darabig, míg rám nem írt egy lány, akiről tudtam, hogy odáig van értem...
Mivel nem voltam benne biztos, hogy az a lány szeret-e még, így belementem ezzel a lánnyal egy kapcsolatba.
Majdnem 2 évig voltam vele együtt...nem volt rossz kapcsolatunk, mert jól érezte magát benne meg én is, de valahol legbelül mégis azt éreztem így a vége felé, hogy hibáztam...(nem ez volt a szakításunk oka!) de barátok maradtunk, és így jó mindkettőnknek!
Egyszerűen ez az óvodai szerelmem valahogy még mindig itt van a fejembe...
Közben neki is lett egy kapcsolata ami még most is tart.
Jelenleg úgy érzem, hogy elvagyok nélküle meg nem fáj őt mással látni, de valahogy legbelül mégis bánt a tudat, hogy nem adtunk esélyt egy kapcsolatnak.
Ha netalán véget érne a kapcsolata, szerintetek érdemes lenne felkeresnem és megbeszélni vele majd a dolgokat?
Nem azt mondom, hogy éveket fogok rá várni...de ha pont úgy alakulna a helyzet akkor ti mit tennétek?
Inkább egy pszichológust lenne érdemes felkeresned.
Nem kötekedésből írom.
25 éve ismerem az első szerelmem, 20 éve volt az első csókunk. 14 voltam ő 15.
Valahogy mindig váltva voltunk oda egymásért ,17 éves koromig párszor buliban csókolóztunk de másnap már egyikünk se merte szóbahozni.(közös volt a baráti társaságunk)
Elsodródtunk egymástól,aztán amikor 26 lettem felbukkant.
Igazából kb minden nap eszembe jutott az évek alatt de nem kerestem volna fel.
Másnap találkoztunk. Neki akkor ért véget a kapcsolata,nekem volt párom.
Abszolut barátian álltunk hozzá de az első pillantásnál ,ölelésnél minden feltört. Minden.
Végre felnőttkent tudtunk kettőnkről beszélni.
Ő sem tudott elfelejteni.
Ő is ugyanazt érezte, minden nap gondolt rám.
Most jöhetne a happy end de nem.
Annyira forrt a levegő h a fejem is el tudtam volna veszteni (hiba lett volna)
De elmenekültünk úgymond..összenéztünk és felpattantunk h "mennem kell" igy egyszerre.
Későbbi beszélgetéseknél elárulta h fél tőlem,mert tiniként annyiszor hajtottam el h már inkább nem is gondolt arra h lehetne vmi.
Elkezdett ilyen csajozósan irogatni de a következő találkozásnál hiába imádtuk egymás társaságát megint menekülőre fogta.
Ezek a talik nála voltak. Ha beszéltünk mindig kettőnkre terelte a témát,a régi emlékekre,az érzelmekre de találkozásnál valahogy mindig félénk volt.
Utána jó ideig megint nem hallottam róla. (Nekünk élőben megy a beszélgetés irogatnk nem szeretünk a talik kikoptak egymásnak nem írtunk sokáig)
Az utolsó találkozásnál elhangzott tőle egy laza dumálgatás közben h amit irántam érez erős barátság. Na ott kipukkadt a lufi és tudatosan kerülni kezdtem.
Borzasztó volt az érzés h mégse úgy volt ahogy.
Na nem baj. Megyünk tovább de igazán megbeszélve lezárva akkor sem lett.
Azóta 1,5 évente felbukkan,főként a szerelmi életem felől érdeklődik,találkozni szeretne de már próbálok tőle mentes,boldog életet élni,nem adok esélyt újabb találkozásnak.
Azóta is gondolok rá és tudom h ő is és talán majd egy másik életben..
Azért írtam le ilyen hosszan h megértsd én miért javaslom h igen,ha a körülmények adottak,keresd meg minél hamarabb ,tisztázzátok h mit éreztek! Ne maradjanak kérdőjelek. Aztán vagy lesz happy end vagy mentek tovább de ne járj úgy mint mi.
Mi nem zártuk le ,csupa kérdőjel az egész, és rohadtul nem buli amikor van egy imádnivaló párod mellette meg eszedbe jut más ,mi lenne ha,stb.pláne h még fel is bukkan időnként mert ott a rohadt kérdőjel. Én eskü biztos vagyok benne h ezt fogja velem művelni ha gyerekeim lesznek is.
Csak bízni tudok benne h tévedek.
Szóval lehet h lenne nála újra esélyed de ezt ahogy lehet derítsd is ki.
U.i.: én sem akartam évekig várni rá ,tudat alatt mégis azt tettem és nagyon megbántam.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!