Szakítás után, hogy lehet megtalálni önmagam?

Szóval valószínűleg kapcsolat függő vagyok. Jelenleg nyugtatókon élek, és anti-depresszánst szedem (mert szorongásos rohamaim vannak, illetve voltak a gyógyszerezés előtt)

2 hónapja szakítottunk a "Nagy Ő-vel" aki még úgy szakított velem, hogy "mindig ott lesz nekem" egy hete pedig már hozzám se szólt. Szóval nyilván, leblockoltam szociális médián, az ajándékait kidobtam. És most-már kezdek gyógyulni. Még mindig nagyon nagyon fáj, és szerintem nyugtatók, meg "Korona szünet" nélkül továbbra is tartanának a rohamok.

A lényeg az, hogy úgy érzem ez a kapcsolat teljesen leamortizált mind érzelmileg mind agyilag.

Elvesztettem az önbecsülésem, az identitásomat, a legjobb barátomat, és egy csomó távolabbi ismerőst. Valahogy akkor is már úgy éreztem, hogy csak a kapcsolat tart engem életben (ezért is romlott el az egész)

Semmiben nem találok megnyugvást. Semmi nem köt le 10-20 percnél tovább. Irónikusan pont az köt le ha beszélgetek másokkal. De most ugye a barátaim is távol vannak.

Meg teljesen kiüresedtem. A témák amikről tudtam beszélni most olyan érdektelennek látszanak. Van a fájdalmam, meg a Korona vírus. Kb ennyi. Persze ha más feldob valamit akkor szívesen reflektálok, de valahogy belül nincs semmi más csak fájdalom, és üresség (és ez már 2 hónapja tart, ezért is írok ide).

Visszanéztem régi videókat önmagamról. És mintha egy teljesen más ember nézne vissza. Elolvastam egy két 4-5 hónapja írt üzenetem, és nem ismertem magamra. A hozzám közel állók többsége is észre veszi, hogy teljesen elvesztettem a régi személyiségem.

Hogyan tudnék visszatalálni a régi önmagamhoz? Mivel tudnám betölteni azt az űrt amit a szakítás hagyott?