Lehet hogy beleszerettem a legjobb barátomba. Mit tegyek?

Sziasztok!

Elég nagy bajban vagyok.

Azthiszem beleszerettem a legjobb barátomba.

A félreértések elkerülése végett: fiú vagyok és egy lányról van szó.

Tehát.

A lány az osztálytársam, most leszünk 10.-esek.

Nagyjából tavaly október-december környékén lettünk úgy jóban, azóta ez csak erősödött, és mára már a legjobb lánybarátomnak mondhatom.

Ez szép és jó, a gond csak az hogy azthiszem beleszerettem.

Volt már ilyen fellángolásom vele kapcsolatban, de azt hamar sikerült elnyomnom, ugyanis bejött a képbe egy másik lány.

Ezt a lányt nagyon szerettem, talán még sosem voltam ennyire szerelemes.

Azonban nem jött vele össze a dolog.

Találkoztunk tavasszal, de elrontottam a randit és aztán dobott.

Ezután nem bírtam magammal és rá egy hónapra megint felkerestem, amit ő örömmel fogadott, megint megpróbáltuk, de még mielőtt elérkeztünk volna a randi napjáig, ismét dobott.

Teljesen összetörtem lelkileg.

De úgy érzem mára már sikerült kihevernem.

Ez mondjuk nem biztos lehet hogy meglátom szeptemberben és minden kezdődik előlről.

Na de ez mindegy is.

Tehát most hogy túlléptem a lányon, úgy érzem hogy megint érdekel a barátom..(vagyishát barátnőm, de engedjétek meg hogy barátomnak szólitsam, hogy ne keveredjetek be :D)

Van barátja akit nagyon nagyon szeret.

De nemtudom..olyan furák.

A srác sokáig üldözte a szerelmével, mire beadta a derekát, sokáig arról számolt be nekem, hogy nem szerelmes belé, de mára már azt mondja hogy ő élete szerelme.

De itt jövök én a képbe.

A velem való kapcsolata mégfurább.

Amellett hogy megosztunk mindent egymással, elég közvetlen a kapcsolatunk.

Most a nyáron sok házibuliban voltunk és mindig együtt aludtunk.

Tudom ez elég fura, de nekünk valamiért nem.

Egyikünknek sem jutna eszébe rámászni a másikra és ezt mindketten jól tudjuk.

Folyton ölelget..de tényleg..sokszor indokolatlanul és sokáig.

És még sorolhatnám az ilyen dolgokat.

És mielőtt bárki leírná hogy mekkora k**va hogy van barátja és ilyeneket csinál..

Nem, egyáltalán nem az.

Tényleg szereti a srácot és megbízik bennem, azért viselkedik így.

De azért tényleg fura.

Mintha azt érezném rajta, hogy bár szereti a srácot, valahogy bennem találta meg azt akit igazán keres.

Elég sok vitájuk van, nem felhőtlen a viszonyuk.

Velem nagyon egy hullámhosszon perdül.

Nemtudom...valami van köztünk szerintem.

Valaminek kell lennie, mert érzem.

Habár lehet azért érzem hogy szerelmes vagyok, mert ő az első olyan lány, aki igazán megbecsül és feltétel nélkül szeret, méghacsak barátilag is.

Ha netán még össze is jönnénk..félek hogy elveszítem.

Egy esetleges szakítás valószínűleg a barátságunk végét jelentené.

De nem akarok ennyire előre szaladni.

És eszemben sincs elvenni a sráctól.

Nem a szívem csücske az illető, de nem tudnék más kapcsolatába belepofátlankodni..nem visz rá a lélek hogy más boldogságát az enyém miatt tönkretegyem..

Szerintetek?

Mit kéne tennem?

Mi lenne helyes?

Illetve valóban szerethetem, vagy csak úgy érzem?

Bármi észrevételt szívesen fogadok!